Rákóczi állama Európában. Szécsény, 2005 szept.15-17. (Discussiones Neogradienses 9. - konferencia kötet. Salgótarján, 2006)
Varga Kapisztrán: Szécsény és a ferencesek az 1705-ös országgyűlés idején
SZÉCSÉNY ÉS A FERENCESEK AZ 1705-ÖS ORSZÁGGYŰLÉS IDEJÉN szolgál a középkori templomot illetően is (pl. nyugati falán több ablak is volt, ami megfelel a ferences építészeti hagyománynak). Azt azonban nem tudjuk meg, hogy csak a szentélyről, vagy az egész templomról beszél. Az is ismeretes a História Domusból, hogy a törökök a szentélyt mecsetként, a templom hajóját istállóként, a sekrestyét pedig fürdőként használták, 17 ebből pedig arra következtethetünk, hogy leginkább a hajó sérülhetett meg az idők folyamán. Ugyanakkor a levélben említett ablakoknak a templomhajó nyugati falán kellett lenniük. A templom újjáépítéséhez más adományról nem tudunk, ezért úgy véljük, hogy még a Széchényi Györgytől kapott pénz terhére kötöttek szerződést 1696. augusztus 31-én Georgides János építésszel, melyben az 300 Ft, 4 kila liszt és 30 segédmunkás biztosításának fejében vállalja a templom befedését. Az összeg nagyságát tekintve valószínűnek kell tartanunk a boltozat és a tetőszerkezet elkészítését. Valamint, ahogy a História Domus is megjegyzi, templom alatt ekkor csak a szentélyt érthetjük. Jó ütemben haladhattak, mert zsindelyt, szeget és vasat 1697 áprilisában szerez be P. Andrássy Miklós. 18 Valószínűnek tarthatjuk, hogy amint a törökök is, úgy a kései utódok is, a középkori templom szentély rekesztőjére alapozhatták a mecset ill. később a templomként funkcionáló szentély nyugati falát. Még kis kórus karzatot is építettek bele, melynek bejárata ma is megvan, igaz csupán kicsiny, a templomba nyíló ablak formájában. Ez a templom azonban az 1715-ös tűzvészben leégett, és megsemmisült minden berendezése, úgy a padok, mint az oltárok. 19 A tűzvészben megolvadt a torony három harangja és órája is. így ebből a török utáni első templomból, abból, ahogyan azt Rákóczi Ferenc is láthatta, ma már semmi sincs meg. Nagy András is csupán hagyományból tudja, hogy a főoltár Szent Jakab képéből és némi „cirádából" állott. 21 De nincs meg az akkor még meglévő, és 1772-ben nagyobbra cserélt gótikus kis ajtó sem, mely a szentélybe nyílott a sekrestye felől. 22 Hogy a szentélyben később meglévő kripták ekkoriban léteztek-e már nem tudjuk pontosan, 3 az azonban biztos, hogy a templom déli oldalán, annak teljes hosszában sövénnyel bekerített temető helyezkedett el, 24 ami a későbbiekben, a plébánia vezetésének átadása után sok viszály forrása lett a plébánosokkal, 25 és a várossal is. História Domus Caput III. Articulus I. 5. 18 História Domus Caput III. Articulus I. 8. 19 História Domus Caput III. Articulus I. 9. 20 História Domus Caput III. Articulus I. 21. 21 História Domus Caput III. Articulus I. 24. 22 História Domus Caput III. Articulus I. 26. 23 História Domus Caput III. Articulus I. 41-42. 24 História Domus Caput III. Articulus I. 80. 25 História Domus Caput III. Articulus I. 56. 221
