Rákóczi állama Európában. Szécsény, 2005 szept.15-17. (Discussiones Neogradienses 9. - konferencia kötet. Salgótarján, 2006)

R. Várkonyi Ágnes: Törvény a békéről – II. Rákóczi Ferenc békekoncepciója és a szécsényi országgyűlés

R. VÁRKONYI ÁGNES vele szerződést a francia király: „ez volt az oka, hogy a békesség traktáját eleitűi fogvást kezdvén mindeddig folytattam".

31 Vagyis érvényes szerződés birtokában beszünteti a tárgyalásokat. Kökényesdi 1705. augusztus 28-án közvetlenül küldi a francia udvarba a javaslatot. Közli Rákóczi álláspontját: az ország rengeteg áldozatot hozott, tele van az elesett katonák özvegyeivel és árváival. A császár, Anglia és Hollandia a megegyezést sürgeti, a Magyar Királyság viszont azt kéri, hogy XIV. Lajos kössön a fejedelemmel szoros és örökös szövetséget, s az okmányt még az országgyűlés előtt küldje el. A mellékelt szövetséglevél-tervezetben az első két pont a békekötéssel foglalkozik: a legkeresztényibb király a fejedelem tudta és beleegyezése nélkül nem köt békét, és a megkötendő béke szavatolja a Fejedelemség önállóságát Rákóczi és hívei biztonságával együtt, a békeidőben is pénzbeli támogatást nyújt, mert csak így biztosítható az ország „örök békéje." A francia udvar ezúttal formai hibát talál: a szerződéstervezet közvetítésére Des Alleurs márki jogosult.

32 Miksa Emmanuel választófejedelem csak Rouillé francia követtel együtt volt hajlandó Kökényesdit fogadni, és nem bízott a fejedelem őszinteségében. Szerinte Rákóczi sürgetése a francia szerződés megkötésére csak azt szolgálja, hogy ürügye legyen a megegyezésre a császári udvarral. Kökényesdi eleve kételkedett benne, hogy a legkeresztényibb király beváltaná ígéretét és megkötné a szerződést. Majd fiatalos túlbuzgóságból bead a választóhoz az országgyűlés céljáról egy Rákóczi nevével jelzett június 24-én datált levelet, eredetijét azonban nem tudja felmutatni.

33 Fokozza a zavart Miksa Emmanuel álláspontja: ha a magyarok üresnek nyilvánítanák a trónt, nem zárkózna el, hogy királlyá válasszák. Ha létrejönne Rákóczi szerződése a francia királlyal, nem lenne bizonytalan, hogy kimondják az interregnumot, és módosíthatná esélyeiket a béketárgyalásokon. Csakhogy Rákóczi maga is kevéssé bízik a császári kormányzat őszinteségében. Erre vall Surányból július 19-i keltezéssel elküldött, Thököly Imrének címzett országgyűlési meghívójához fűzött megjegyzése. Részletesen foglalkozik erdélyi fejedelmi méltósága francia elismerésével és az esetleges béketárgyalásokkal. „Most újonnan a francia király, követe által, erdélyi fejedelemnek agnoscáltatván assecuratióit megújabbította, hogy követeink nélkül, kiket is úgy mint erdélyi fejedelmét admittáltatni fog, a békesség tractájához nem kezd." Különben Thököly hírei tévesek az általános európai békéről, attól még messze vannak. Bizonytalan számára, hogy József császár valóban hajlandó-e a béketárgyalásra, és vajon azt elfogadja-e az „ország", vagyis az országgyűlés. Jelzi, hogy a porosz és svéd király garanciájához is ragaszkodniuk kell. „Ha az ország dolgai tracta által mennek végbe, nem remélem, a svékus és prussiai királyok garanciája nélkül lehessen valami a dologban, accedálván hozzájok az anglus, hollandus is, kiknek mediatioját már acceptáltam."

34 Részletesen: KÖPECZI, 1966, 104-109 - Uő: Vetési Kökényesdi László kuruc diplomata és a császár katonája 16807-1756, Budapest, 2001. 7. kkl. Szövegvariánsairól: KÖPECZI, 2001. 13-14. A szövetségtervezet franciául és magyar fordításban: 22-24. Kökényesdi Rádaynak, Brüsszel 1705. augusztus 10, Ráday iratok I. 314-315. Vö: KÖPECZI, 1966. 106. Rákóczi Ferenc Thököly Imrének, Surány 1705. július 19. Másolat, MOL G-16, H, II/3 a. Kiadva: AR l/l. 374-376. Új kiadása: Rákóczi levelei, 65. Jő