Rákóczi állama Európában. Szécsény, 2005 szept.15-17. (Discussiones Neogradienses 9. - konferencia kötet. Salgótarján, 2006)

Pálmány Béla: Szécény, az újratelepített végvár-mezőváros társadalma 1690–1715

SZÉCSÉNY, AZ ÚJRATELEPÍTETT VÉGVÁR-MEZŐVÁROS TÁRSADALMA (1690-1715) nyű megostromolnia. A híradások a szpáhik számát 500-560-ra, a janicsárokét 800-ra becsülték. A bégek közül Cserkesz Szkender (1664), Bali (1668) és Ibrahim (1668-1677) nevét ismerjük. A szécsényi várhoz, mint szandzsákszékhelyhez három kis vár tartozott, Hollókő, Buják és Hatvan, ahol agák parancsnoksága alatt 20-30 illetve 50-60 katona szolgált. A szécsényi váraljában a törökök 1663 után néhány évig megtűrték a régi keresztény polgári lakosokat. A közeli Fülekből, Kékkőből, Divényből állandóan portyázó magyar vitézekkel való összejátszás veszélye miatt azonban a szandzsákbégek hamar elűzték őket és a helyükre balkáni (bosnyák-albán) martalócok települtek, akik a környéken rengeteg keresztény foglyot ejtettek és tartottak - váltságdíj szerzése reményében - a vár pincéiben, időnként kínozva is a szerencsétleneket, hogy ezzel is serkentsék hozzátartozóikat a mielőbbi fizetésre. A környék magyar falvai azonban nem néptelenedtek el, mivel a török hódítóknak is érdekében állt, hogy minél több, adókat fizető, a várnál sáncmunkát végző rájájuk legyen. így érte Szécsényi és környékét az 1682. és 1683. esztendő, amikor a kettéosztott Nógrád megyében olyan hadi események zajlottak le, amelyek a török hódítók kiűzését 130 év után sikerre vivő 17 évig tartó felszabadító háború kezdetét jelentették az egész ország számára. A porta elérkezettnek látta az időt arra, hogy minden addiginál tovább terjeszkedjen a Duna mentén. Két hadicélja a bányavárosok illetve Bécs elfoglalása volt. 1682 tavaszán a törökök előkészületeket tettek egy nagyszabású hadjáratra, a szultán kinevezte Ibrahim budai pasát fővezérnek, utasította Apafi Mihály választott fejedelmet és az erdélyi rendeket, valamint a két óromán fejedelemséget a nyári magyarországi hadjáratban való részvételre. Thököly Imre is elérkezettnek látta az időt, hogy a szultán védnöksége alatt álló, de a Habsburgoktól és Erdélytől független saját fejedelemségét elismertesse. Nemesi felkelőkkel megerősített kuruc vitézei elfoglalták Kassát, Lőcsét, Eperjest, Tokajt és még több kisebb várat a 13 felső-magyarországi vármegyében. A keresztény Európa által megütközéssel fogadott török-erdélyi-kuruc-óromán szövetség hadai a legnagyobb diadalt Füleknél aratták. A kulcsfontosságú erősséget br. Koháry István parancsnoksága alatt magukra hagyottan védelmező labancok kétheti ostromoltatás után, szeptember 10-én megadták magukat - nem a „pogány" Ibrahim pasának, hanem Thökölynek. Bár az erős vár tornyai a megadás napján romba dőltek tisztázatlan hogy „villámcsapás" vagy szándékos robbantás folytán -, e hadi sikert olyan nagyra tartotta a porta, hogy Ibrahim pasa szultáni athnáme alapján, 40 000 tallér évi adó fejében Felső-Magyarország fejedelmének kiáltotta ki Füleken Thökölyt és díszes koronát is küldött neki. Rövidesen Zólyom és az alsó-magyarországi bányavárosok is meghódoltak a fejedelemnek. A következő, 1683. esztendő világrengető eseménye Bécs török ostroma volt. Jól ismert, hogy a német-római birodalmi székvárost akarta meghódítani Kara Musztafa nagyvezír 120 000 főnyi, 300 ágyúval felszerelt serege. Szeptember 12-én, a Kahlenbergnél azonban vereséget szenvedtek I. Lipót hadvezérei, Lotharingiai Károly és Stahremberg Gundakker, valamint a segítségére siető bajor, szász és lengyel szövetségesek hadaitól. 173