Rákóczi állama Európában. Szécsény, 2005 szept.15-17. (Discussiones Neogradienses 9. - konferencia kötet. Salgótarján, 2006)
Seres István: A nógrádi „vitézlő rend” Thököly Imre Habsburg-ellenes harcaiban
SERES ISTVÁN - Divénybe Harsányi György kapitány ezredéből Gulyás János főhadnagy seregét (120 katona és 164 ló), Semsey Zsigmond főhadnagy seregét (107 katona és 139 ló), valamint egy „Pathai nevű gyalogh hadnagy, fűleki féle" katonaságát vezénylik, ez utóbbit mintegy 150 gyalogossal. - Gácsba Kökényessi nevű főhadnagy lovas seregét fogják vezényelni, a katonák és a lovak számát viszont tőle kell megtudnia Nógrád vármegye alispánjának. 15 A bemutatott három forrás szerint 1683 elején tehát három nógrádi végvárba Divényre, Gácsra és Kékkőre - került kuruc katonaság, ennél azonban jóval fontosabb jelen vizsgálódásunk szempontjából, hogy az őrség egy részét a helyi végvári katonaság tette ki! Thököly tervezete és az utána következő kimutatás leginkább csak a kuruc lovasságra tér ki, a kassai határozattal összevetve viszont átfogó képet kapunk a Thökölyhez átállt nógrádi vitézlő rendről is. Eszerint a füleki lovasság a helyi nemességgel együtt kb. ezer fővel képviselte magát a kuruc táborban, a kékkőiek pedig egy-egy lovas és gyalogos sereggel álltak át. Emellett tudunk még egy Pathai nevű „fűleki féle" gyalogos főhadnagyról is, aki 150 hajdúnak parancsolt. Minden bizonnyal (legalábbis részben) helyi katonaság őrizte Divény várát is, erről viszont csak a további kutatások fényében szólhatunk bővebben. Egyedül a kis Somoskő sorsáról nem rendelkezünk adatokkal, Fülek bevétele és felrobbantása után valószínűleg nem is került sor további hasznosítására. Mivel az ottani őrség a füleki kapitánytól függött, és a katonák részint a fülekiek közül voltak Somoskőre vezényelve, a későbbiek során őket is Sövényházy katonái között kell keresnünk. Itt szeretnénk megemlíteni Ajnácskő korabeli szerepét. Ez utóbbi ugyancsak Fülek „filialisa" vagy „tarisznyavára" volt, de épségben átvészelte a török-kuruc-erdélyi hadjáratot. Sajnos, Thököly katonaságának, zömmel az 1683. évi mustrán készült névszerinti összeírásai között nem található meg a nógrádi vitézlő rend egyik kimutatása sem, holott a töredékes csomóban szép számmal szerepelnek az ónodi és szendrei végváriakból álló lovas seregek, és fennmaradtak az ónodi és a tokaji magyar őrség összeírásai is. Mellettük még a kurucok közé állt korponai, lévai és putnoki seregek névszerinti kimutatása áll rendelkezésünkre, az első kettő éppen Madách János ezereskapitány lovas regimentjéből. Bár Divény, Kékkő és Somoskő tekintetében az eddig feltárt források is szűkszavúak, Gácsról, ül. az oda helyezett füleki végváriakról már viszonylag sok adattal rendelkezünk. A kuruc kézre került Gács várába Gyürky Pál Nógrád vármegyei nemest, II. Rákóczi Ferenc későbbi generálisát nevezték ki kapitánynak. Gács várában kapott helyet Nógrád, Heves és Külső-Szolnok, valamint Pest-Pilis-Solt egyesült vármegyék tisztikara és nemessége, valamint a Thököly pártjára állt füleki végvári katonaság is. Az utóbbiak, vagy - miként önmagát nevezi egyik levelében - „Kegyelmes Fejedelmünk Fileki Seregének Kapitánya" Sövényházy István volt. A Gácsról, 1683. június 2-án Beszterce város bírájának írt levelében arról ír, hogy zászlója alól Bujáky Máté és egy Molnár nevű hajdú beszöktek a városba, és beálltak a „város drabanti köziben". Sövényházy uta15 Uo. fol. 69-70. 16 Pathai esetében ugyanakkor nem biztos, hogy Fülek elestét követően csatlakozott Thökölyhez, hiszen a „füleki féle" kifejezés csak arra utal, hogy a főhadnagy korábban Füleken szolgált, és átállása akár 1682 előtt is bekövetkezhetett. 158
