Rákóczi állama Európában. Szécsény, 2005 szept.15-17. (Discussiones Neogradienses 9. - konferencia kötet. Salgótarján, 2006)

Seres István: A nógrádi „vitézlő rend” Thököly Imre Habsburg-ellenes harcaiban

A NÓGRÁDI „VITÉZLŐ REND" THÖKÖLY IMRE HABSBURG-ELLENES HARCAIBAN sította a főbírót, hogy fogják meg és adják ki neki szökevény gyalogosait. A korabeli szóhasználat szerint a „sereg" többnyire századot jelentett, esetünkben viszont az egész Sövényházy parancsnoksága alatt álló füleki katonaságot kell értenünk rajta. Sövényházyról mint füleki kapitányról, valamint a keze alá rendelt katonaságról ugyanis más forrásaink is fennmaradtak. Egy 1683. május elején, Ocskóról írott levelében Thököly Jánoky Zsigmondot, az alsó-magyarországi bányavárosok és bányakamarák gondviselőjét feddte meg, amiért a „Füleki Had oszolni mondatik". Jánoky viszont igyekezett elhárítani magáról a felelősséget, mivel a gácsi és korponai tisztek nem tőle függenek, és ha a kezük alá tartozó katonaság kihágást követ el, az nem az ő vétke. Rahóról, május 13-án írott válaszában külön kitér egy Berezeli nevű gyaloghadnagy esetére, akit nem sokkal korábban „némi nemű rebellió forma cselekedetiért" a füleki kapitány (Sövényházy István) elfogatott. Sövényházy azonban erről egyáltalán nem tudósította Jánokyt, aki csak Gyürky Pál gácsi kapitány leveléből értesült a dologról. Gyürky ugyan kikérte Jánoky véleményét, de azt is tudatta vele, hogy ő helybenhagyta Sövényházy cselekedetét. A levélből az is kiderül, hogy a két tiszt meg sem várta a véleményét, hanem kezességen kiengedték a vétkes hadnagyot, holott Jánoky szerint „jobban megh kellet volna sanyaritani", még ha később Thökölytől kegyelmet nyert volna is! A tisztviselő panasza szerint így nem csoda, ha egyre kevesebb a becsülete a végvári tisztek előtt. A szóbeszéd szerint ugyanakkor Gyürkyék az egész ügyről tudósították Thökölyt, de ha így volt, Jánokyt erről sem értesítették. A füleki katonaság korabeli történetéhez kapcsolódik még Tassy Mihály Heves vármegyei alispán 1683. május 9-én Gácsról írott egyik levele, amely szerint a Thököly által összehívott szerencsi országgyűlésre küldött követeiket biztonság végett a „füleki haddal" fogják elkísértetni.

19 A nógrádi végvárak magyar katonasága alig egy évig maradt Thököly pártján. 1683 novemberében ugyanis a Kara Musztafa pasa nagyvezír által ostromlott Bécs városát felmentő, majd a budai pasa seregét október 9-én Párkánynál legyőző, ül. 27-én Esztergom várát elfoglaló Sobieski János lengyel király mintegy 16 000 főnyi katonaságával Nógrádon keresztül vonult a számukra kijelölt téli szállás felé. A lengyel csapatok november 10-én kétnapi ostrom után bevették Szécsény várát, Buják és Hollókő védői pedig önként adták át erősségeiket.

20 A lengyel hadsereg felvonulásán, ül. sikerein felbuzdult Nógrád vármegyei nemesség és a végvári katonaság ugyancsak Sobieski elé járult. A király november 11-én Szécsény alól tudósította feleségét, hogy a magyarok mindenfelől hozzá gyűltek és az összes vár feladja magát.

21 Ez így is történt, s bár Kékkőt még a császári csapatok szabadították fel november 6-án,

22 Gács védői három nap múlva Sobieski szécsényi táborába küldték el hódoló követeiket. Fennmaradt a számukra írt latin nyelvű utasítás, amit özv. Forgách Ádámné Rechberg Mária Katalin úrnő és három vár17 MOL G 12. Thököly-szabh. lt. fol. 108. 18 MOL G 2. Thököly-szabh. lt. II/

1. fol. 427. 19 MOL G 3. Thököly-szabh. lt. Nr. 441. 20

PÁLMÁNY, 1986. 11-20. 21 Uo. 18. 22 Uo. 12. 159