Rákóczi állama Európában. Szécsény, 2005 szept.15-17. (Discussiones Neogradienses 9. - konferencia kötet. Salgótarján, 2006)

Seres István: A nógrádi „vitézlő rend” Thököly Imre Habsburg-ellenes harcaiban

A NÓGRÁDI „VITÉZLŐ REND" THÖKÖLY IMRE HABSBURG-ELLENES HARCAIBAN tása mellett döntött, a kurucok azonban nem vettek részt benne, mivel akkor már a korponai labanc magyarok ellen vezettek portyát. A hadjárat során Kassa és Fülek eleste idején összesen hét vár és fallal kerített város került Thököly kezére. A használhatatlanná tett Füleket és Ónodot nem tekintve, ezek a bennünket leginkább érdeklő Gács, Divény

9 és Kékkő, valamint Eperjes, Losonc, Lőcse és Tokaj. Szeptember végén és október első felében, a bányavárosok meghódoltatását és megsarcolását követően Végles, Korpona, Bozók, Zólyom, Szentbenedek és Szitnya vára ormaira is kuruc zászlót tűztek.

10 Koháry István egyébként még két évtized múltán is emlegette, hogy 1682-ben csupán az ő két vára, Fülek és Csábrág tartott ki „Őfölsége hívségében", ellentétben Divénnyel, Gáccsal, Kékkővel, valamint Bozók és Korpona helyőrségeivel, amelyek könnyen feladták magukat Thököly kurucainak.

11 A kassai országgyűlés 1683. január 21-én határozott a kuruc hadak téli kvártélyáról. A gyalogság felsorolásánál a korponai, bozóki, szitnyai gyalogosok mellett említik a kékkőieket is, akik összesen 300 fővel Hont vármegyében kaptak szállást.

12 Jóval többet tudunk a Nógrád vármegyei lovas katonaságról. Eszerint Heves és Nógrád vármegyék voltak kötelesek gondoskodni a füleki seregekről, valamint a füleki nemességről, „kiknek jószágok nincsen, kiből élhetnének". A fülekiek Gulyás János főhadnagy seregével együtt 1100 főt tettek ki, ami azt jelenti, hogy a Thökölynek hűséget esküdött füleki katonaság a nemességgel együtt legalább 1000 főből kellett, hogy álljon. Rajtuk kívül még a kékkői lovasok seregéről tudunk, akik a korponai sereggel és Orczy Mihály főhadnagy seregével együtt összesen 200-an Hont és Pest-Pilis-Solt vármegyék területén kaptak kvártélyt.

13 Rendelkezésünkre áll az újonnan kuruc kézre került végvárakba - Bozók, Divény, Gács, Kékkő, Korpona és Szitnya - helyezett katonaság két kimutatása is. Az első tervezetet maga Thököly írta saját kezűleg. Eszerint Divénybe Semsey Zsigmond és Gulyás János lovassága, valamint a füleki gyalogság egyik serege, Gácsba egy Kökényessi nevű tiszt hadából egy lovas sereg, Kékkőbe pedig Orczy mintegy 80 főből álló lovas serege került.

14 A másik, ugyancsak datálatlan, de nem sokkal Thököly tervezete után készült felsorolás már jóval pontosabban, és nagyjából a kassai végzésekhez, ül. Thököly elképzeléséhez hasonlóan adja meg az egyes várakba helyezendő katonaság létszámát: - Kékkő várába Szűcs János kapitány ezredéből Orczy Mihály főhadnagy kerül 92 katonával és 137 lóval, a salvagvardák nélkül, akik még nem érkeztek meg. 9 Thököly Imre 1682. szeptember 20-án a divényi táborból adott útlevelet az Alföldre, Debrecen felé utazó rimaszombatiaknak. MOL G 3. Thököly-szabh. lt. 10 Minderre nézve lásd: VARGA J. i. m. 358-364. 11 Koháry István levele Madocsányi Miklósnak. Bécs, 1703. augusztus 25. PÁLMÁNY, 1986. 57., 112.46.jz

. 12 „Die 21. Januar. Sessio 10. Distributio Peditum." MAJLÁTH Béla: A felső vármegyei rendek kassai gyűlésének actái 1683-ból. Történelmi Tár, 1884. 549. 13 „Distributio miUtis Equestris ordinis Hungária gubernantis." Uo. 550. Forrásunk nem tartalmazza a két kuruc főhadnagy keresztnevét, azokat az alábbi levéltári forrásokból állapíthatjuk meg. 14 „Az itt maradandó hadaknak száma" MOL G 5. Thököly-szabh. lt. V. fol. 230. 157