Rákóczi állama Európában. Szécsény, 2005 szept.15-17. (Discussiones Neogradienses 9. - konferencia kötet. Salgótarján, 2006)

Seres István: A nógrádi „vitézlő rend” Thököly Imre Habsburg-ellenes harcaiban

SERES ISTVÁN Természetesen egyes katonák már rögtön a kurucok kezdeti megjelenésekor elhagyhatták állomáshelyüket, a nógrádi vitézlő rend első nagyobb arányú átállására azonban csak 1678 őszén, Thököly Imre diadalmas felvidéki hadjárata során kerülhetett sor. A Thököly vezetése alatt álló szövetséges katonaság „rövid idő alatt minden erőfeszítés nélkül" elfoglalt több várat, köztük Lipcsét, Saskőt, Revistyét, Breznóbányát, Korponát, és ami számunkra igazán fontos: Divényt, Gácsot és Kékkőt is.

3 A felsorolt várak rosszul fizetett őrsége többnyire már az ellenség közeledtének hírére kiszökött, Divény esetében viszont egyértelműen tudjuk, hogy a várbeliek és Balassa Imre földesúr önként hódoltak meg. A szövetségesek francia-kozák-lengyel, ill. magyar katonasággal erősítették meg a helyőrséget, és egy Bemard Szulten nevű francia őrnagyot neveztek ki parancsnokká.

4 A francia pénzen toborzott lengyelországi segélyhadakat vezető Bohan generális által Divény élére kinevezett új parancsnok november végén már sikeresen védte a várat Walter Leslie császári tábornok támadásaitól.

5 Makkfalvay János gácsi tiszttartó november 23-án tájékoztatta földesurát, Forgách Ádámot, hogy előző nap Thököly Divény felé küldte Balassa Imrét, ahová a gácsi vár három ágyúját is átvitették.

6 Az alig 21 éves Thököly Imre az 1678-as őszi hadjáratában csillogtatta meg először nem mindennapi hadvezéri képességeit, gyors sikerei azonban nem bizonyultak tartósnak. A november l-jén Barsszentkeresztnél elszenvedett vereség után a kurucok kénytelenek voltak feladni a bányavárosokat, s a következő év elejéig az összes környékbeli vár visszakerült a császáriak kezére.

7 Ezután közel négy évnek kellett eltelnie, hogy a kurucok ismét megvethessék lábukat a térségben. A budai pasa vezetése alatt felvonult török katonasággal, valamint az erdélyi segélycsapatokkal együttműködve 1682 nyarán és kora őszén végrehajtott hadjárat során az összes, még császári kézen lévő nógrádi végvár elesett, katonaságuk zöme pedig Thököly hűségére tért.

8 A hadjáratban Ibrahim budai pasa mintegy 30 000 főnyi serege mellett 12 000 kuruc, valamint Apafi Mihály erdélyi fejedelem 8000 embere vett részt. A vezír augusztus 7-én elfoglalta és felgyújtotta Ónodot, majd csatlakozott a Kassa bevételét (augusztus 14.) követően Füleket körülzáró kurucokhoz. A bányavárosok kulcsát Koháry István főkapitány védte 3-4000 magyar és német katonával. Miután azonban hiába vártak a segítségre, az őrség a tárgyalást választotta, és szeptember 9-én szabad elvonulás mellett „felígérték a várat" Thökölynek. Másnap az összes tiszt aláírta a kapitulációs egyezményt, Koháry kivételével, aki nem volt hajlandó meghódolni Thököly előtt. Köztudomású, hogy Ibrahim pasa Thököly tiltakozása ellenére a vár lerombolta3 ANGYAL Dávid: Késmárki Thököly Imre. 1657-1705.

1. köt. Budapest, 1888. 187. 4 A francia tiszttel kapcsolatban bővebben lásd: A francia segélycsapatok téli szállásának terve Erdélyben 1678 telén című írásomat. (Megjelenés alatt a Köpeczi Béla 85. születésnapja alkalmából Kalmár János szerkesztésében készülő emlékkönyvben.) 5 ANGYAL i.m. 194. 6 Makkfalvay János levele Forgách Ádámnak. Gács, 1678. november 23. MOCSÁRY Antal: Nemes Nógrád vármegyének históriai, geographiai és statistikai esmértetése. III. köt. Pest, 1826. 100-106 7 ANGYAL i. m. 210. 8 A hadjárat legújabb összefoglalása: VARGA J. János: Thököly Imre esztendeje: 1682. Történelmi Szemle, 47. (2005.) 347-371. 156