Rákóczi állama Európában. Szécsény, 2005 szept.15-17. (Discussiones Neogradienses 9. - konferencia kötet. Salgótarján, 2006)

Czigány István: Forgách Simon katonai és politikai tevékenysége 1705-ben

FORGÁCH SIMON KATONAI ÉS POLITIKAI TEVÉKENYSÉGE 1705-BEN A katonaság „németes" módon történő regularizálása miatt az erdélyi főparancsnokot heves bírálatok érték. A vádak jelentős része mögött Erdély első számú intrikusa Pekry Lőrinc állt, aki mindenfelé azt terjesztette „hogy örökké csak a németekkel traktál és egy németet tíz magyarra becsül". Forgách természetesen tudott Pekry ármánykodásairól. Egyik levelében például maga írta a fejedelemnek, hogy Pekry nemcsak ő, hanem Rákóczi intézkedéseit is kritizálta a vitézlő rend előtt mondván „hogy az hadakozást csak németessen akarjuk folytatni, s inkáb kedvezünk is az olly németes hadnak, lám Thököly ideiben melly jó volt az hadaknak dolgok".

69 Pekrynek viszont a Forgách Simon elleni panaszokkal voltak teli a fejedelemnek írott levelei. Bár kezdetben még maga szorgalmazta a tábornagy Erdélybe küldését, de néhány héttel később már csak a sértettség és panasz áradt írásaiból. 1705 augusztusában például már egyenesen arról számolt be Rákóczinak, hogy a hadak és az ország népe „inkább irtózik Forgáts uramtul mint sem Rabutintul". Ekkor a két tábornok közötti viszony már annyira elmérgesedett, hogy augusztus közepén a holdvilági réten álló táborban Forgách „árestomba" tétette Pekryt. Az esetről tudósító szemtanú Czegei Vass György szerint Forgách feleségével Esterházy Ágnessel „gróf Pekri Lőrincz uramnál lévén ebéden és mulatván szintén már mikor generális uram vissza akar indulni és jőni Mikeszászára, Pekri uram (mai), mindketten ittasok lévén összevesztek, és generális Forgách uram árestálja Pekri uramat az maga sátorában és azon éjjel árestumban volt".

70 Pekry verzióját a fejedelemnek írott leveléből ismerjük Az ő előadásában csak Forgách volt ittas, aki „teli torokkal ezt kiáltja: Isten engem ugy segéljen, nem vagy igaz hive Rákóczi Ferencnek, mert Thökölyista vagy...Osztán béhiva Rottal [Róth Jánossal] együtt, mondgya: Kegyelmed árestumban legyen...Osztán 20 németjét, akiket mindenkor magával hordoz, a sátorom ajtajára állított".

71 Forgách, aki ekkor már a Szécsénybe meghirdetett országgyűlésen való részvételre készülődött, távollétében nem Pekryre, hanem Orosz Pálra kívánta bízni a főparancsnoki tisztet.

72 Rákóczi azonban nem engedett a tábornagy kérésének, s megírta Magyarországról senkit sem küldhet Erdélybe, ezért át kell adnia a parancsnokságot tábornoktársának.

73 Rákóczi, a két tábornok vitájában semleges maradt. Pekry, aki Forgáchoz hasonlóan távozni akart Erdélyből, ha ideiglenesen is, de megkapta a főparancsnoki posztot. Forgách Simon Rákóczinak, Hássági mező, 1705. augusztus 18. BÁNKÚTI, 1976. 105. Czegei Vass György és Vass László naplói 1659-1739. Közli: NAGY Gyula: Magyar Történelmi Évkönyvek és naplók a XVI-XVII. századból. III. köt. Monumenta Hungáriáé Historica. Magyar Történelmi Emlékek. II. o. írók: XXXV. köt. Budapest, 1896. 462.; az esetről lásd még: RÁCZ, 1929. 19-20. LAMPÉRTH , 1899. 465. Forgách Simon emlékirata Rákóczihoz, Harságyi mező, 1705. augusztus 27. MOL G 15 Rszlt I. 1. Caps. В. Fase. 24. fol. 79-88. Kolozsvár, 1705. szeptember 1. MOL G 19. Rszlt И. 2. e/A. fol. 349-350. Altábornagyként egyébként is Pekryt illette a parancsnokság. Rákóczi Ferenc Forgáchnak, Nyitra, 1705. augusztus 26. AR I/I. 399. 133