Rákóczi állama Európában. Szécsény, 2005 szept.15-17. (Discussiones Neogradienses 9. - konferencia kötet. Salgótarján, 2006)

Mezey Barna: Törvényalkotás Rákóczi országgyűléséein, különös tekintettel a szécsényi országgyűlésre

MEZEY BARNA gi országos méltóságok viselői (nádor, országbíró, udvari kancellár, horvát bán, tárnokmester, az esztergomi érsek közül senki nem volt jelen, a vármegyei tisztségviselők közül 12 főispán és 15 alispán vett részt a tárgyalásokon.) A kérdés így hangzott: lehet-e ilyen összetétellel országgyűlést tartani? Országgyűlés-e az ily módon tartott gyülekezet, vagy csak partikuláris tanácskozás? A válasz Rákóczi és a Fejedelmi Tanács számára természetesen „igen" volt. Elengedhetetlennek látszott a megelőző két és fél év fejedelmi intézkedéseinek törvénybe iktatása,

27 valamint az „ország" beleegyezése és főleg támogatása a harc folytatásához. Valójában a megjelentek nem is kérdőjelezték meg a gyűlés diéta-voltát. A polémiát inkább az óvatosság diktálta: hogyan hárítható el a - véglegesen vagy egyelőre - Habsburg-oldalon állók „megsértése", a nyílt szakítás, hogyan tartható fönn a híd a további tárgyalásokra, a lehetőség az esetleges megegyezésre?

8 A tárgyalások során az összehívás jogszerűsége nem is került szóba. Ez igen figyelemreméltó annak ismeretében, hogy több vármegye távolmaradása éppen erre vezethető vissza.

29 Az országgyűlések összehívásának jogát a király helyett még a nádor is csak rendkívüli esetekben gyakorolhatta,

30 de semmiképpen sem akkor, ha törvényesen megkoronázott király uralkodott. Természetesen vetődött föl a kétely a vármegyéknél, hiszen eleinte még maga Rákóczi is épp ez okból vonakodott a gyűlést egybehívni.

31 Az ilyen tárgyú vita elmaradása kedvező volt a Ráday-csoport számára: a probléma fölvetése éles harcot eredményezett volna. A megjelentek korlátozott számában jelentkező akadályt - akárcsak a kormányforma tisztázatlansága okozta nehézségeket - a konföderáció-konstrukció felelevenítésével hárították el. így a Habsburg-udvarral történő szakítás kérdésében a döntést egyszerűen megkerülték.

32 Az országgyűlés hatáskörét illetően a szécsényi conventus teljes ülésében két álláspont körül sűrűsödtek a vélemények. „Diaetának nem nevezhetik, mondanák némelyek, mert a diaeta az ország valamennyi vármegyéjinek együttlétét jelenti." „Feleletül mások előhozták a Bethlen Gábor alatt Besztercebányán tartott gyűlést, amely hasonlóan diaetának neveztetett, noha az austriai ház által bírt, túl a dunai megyék ott sem valának jelen". A tárgyalások során a praelátusok és mágnások erős nyomást gyakorolva a nemességre - ahogyan Csécsi János tudósít - „csakugyan nem diaetának mondaták".

33 27 R. VÁRKONYI: Rendhagyó országgyűlés 22. 28 Ugyanez a probléma merült föl 1708-ban a pozsonyi országgyűlésen is: ott a kurucokhoz állott personalis, Klobusiczky helyettesítéséről vitáztak. Vö. ZSILINSZKY M: Az 1708-i országgyűlés történetéhez, Bp. 1888, 53. 29 MÁRKI Sándor: II. Rákóczi Ferenc I-III. Budapest, 1907-1910.

1.440. (a továbbiakban: Márki, 1907.) 30 Lásd erre az ún. nádori cikkeket (1485). Király nem létében vagy annak gyermekkorában a nádor hirdethet országgyűléseket. 31 L. Alloma jelentését 1704. május 20-áról és Rákóczi levelét Stepneyhez 1704. szeptember 2-án. AR II/I.277., 439. 32 Mint ismeretes, a végleges rendezést az ónodi országgyűlés 2. cikkelye, a trónfosztás hozta meg. 33 Acta Conventus Szécséniáni, szeptember 16. Fontosnak látszik leszögezni, hogy a rendek nem kérdőjelezték meg a gyűlés országgyűlés mivoltát, ittcsupán az elnevezés megváltoztatásáról döntöttek. Az elnevezésen túl minden egyébben diétának ismerik el a conventust. 103