Honvédő Város. Salgótarján, 2004. szeptember 23. (Discussiones Neogradienses 8. - konferencia kötet. Salgótarján, 2005)
Előadások - Szijj Jolán: Salgótarján, 1919
HONVÉDŐ VÄROS ELŐADÁSOK Я. munkászászlóalj. (Az elnevezésbeli ellentmondás itt is fellelhető: ugyanezen irat egy másik mellékletében az 5. hadosztály hadrendjénél ez olvasható a 65. dandár kötelékébe beosztott 5. munkásezrednél: ,A salgótarjáni munkásezred 2 zászlóaljával az 5. ezredbe beolvadt. ") A július 5-én kiadott hadrendben pedig már így szerepel: 5. munkásezred, amelynek az I. zászlóalja az I. salgótarjáni, II. zászlóalja a II. salgótarjáni zászlóaljból alakult. A tiszántúli hadműveletekben először а Ш. hadtesthez, majd a szolnoki hídfőnél az I. hadtesthez beosztott 5. hadosztály alárendeltségében lévő 65. dandár kötelékében vett részt a harcokban az ezred A salgótarjáni hadműveletekkel párhuzamosan Eger térségében is harcok folytak. Itt az 5. hadosztály csapatai váltakozó kimenetelű küzdelem után május 10-én Egertől északra ellentámadásba mentek át. Ugyancsak a salgótarjáni harcokkal egyidőben az északi arcvonal más szakaszán is győzelmet aratott a fiatal Vörös Hadsereg. Május 15-én a Vörös Hadsereg Parancsnokság - a Forradalmi Kormányzótanács jóváhagyásával - úgy döntött, hogy az ellenséges erők további támadását megelőzve, a Vörös Hadsereg lép fel kezdeményezőleg. A helyzet alapos elemzése után a támadás céljául Miskolc visszafoglalását jelölte meg. 17 Ezt az elhatározást több szempont is indokolta. Miskolc és a borsodi iparvidék gazdaságilag és politikailag egyaránt döntő jelentőségű volt az ország életében. Ezenkívül Miskolc és környéke földrajzi fekvésénél fogva kulcsfontosságú volt az északi felvidék birtoklása tekintetében. Ezen akció mellett szólt az a tény is, hogy az ellenséges erők közül - létszám és felszerelés tekintetében egyaránt - a csehszlovák hadsereg volt a leggyengébb, így ezen az arcvonalszakaszon a Vörös Hadsereg csapatai a siker reményében vehették fel a harcot az intervenciós erőkkel. Ezenkívül a harc eredményes megvívása lehetőséget kínált arra, hogy a Vörös Hadsereg általános ellentámadásba menjen át az északi arcvonalon. A Miskolc visszafoglalásáért indított harc május 20-án reggel 7 órakor kezdődött, a III. hadtest Kerekes József vezette 1. hadosztályának a részvételével és az ellenséget este 8 órára közvetlenül Miskolc térségébe szorították vissza. Az éj folyamán a csehszlovák csapatok megkezdték a visszavonulást és reggelre kiürítették a várost. Május 21-én vonultak be a felszabadított városba az 1. hadosztály ezredei, majd folytatták a visszavonuló ellenség üldözését. A miskolci harcok azonban még nem értek véget. Az intervenciósok nem nyugodtak bele a vereségbe, jelentős erőket összpontosítva és a román csapatok támogatásával május 23-án a kora délelőtti órákban koncentrikus ellentámadást indítottak Miskolc visszafoglalásáért. Az 1. hadosztály egyes részei a váratlan támadástól heves harcok közben átmenetileg visszavonulásra kényszerültek. Az ellenséges csapatok azonban kifulladtak, mielőtt kitűzött céljukat: Miskolc visszafoglalását elérték volna. A csehszlovák csapatok május 24-én este megkezdték a visszavonulást, nyomukban az üldöző vörös csapatokkal. HL MTK VHP 49/13.-289. lt-i j. 33
