A magyar polgárosodás kérdései – élet a századfordulón. Balassagyarmat, 1997. május 28-30. (Discussiones Neogradienses 7. - konferencia kötet. Salgótarján, 1997)
Praznovszky Mihály: A demokrácia legendája – Mikszáth Amerika-képe
szeretnek egyformák lenni. Vagyis nemcsak észben, vagyonban, hanem származásban is észrevétetni kívánják a különbözést." Ennél összetettebben találkozott az általa is eszményvesztett, de némi cinizmussal vagy józansággal szemlélt Amerika-mítosszal 1910-ben, amikor Theodor Roosvelt, volt amerikai elnök európai körútja során Magyarországra is ellátogatott és itt találkozott az íróval. Az amerikai elnök, aki afrikai, európai utazásában csak Ezredesnek nevezte magát, ezzel is jelezte magánemberi programját, nem minden politikai botrányok nélkül érkezett Budapestre. Rómában-Bécsben kisebb nagyobb ellenérzések kísérték útját, sajtónyilatkozataiban nem győzte magát elhatárolni a szélsőségektől, félreértésektől. Április 15-én érkezett Bécsbe, ahol két napot töltött. Április 17-én indult vonattal Magyarországra. Megállt Pozsonyban, ahol beszédet mondott az állomáson összegyűlt tömegnek. Innen autóval utazott tovább Apponyi Albert eberhardi birtokára, majd késő délután egy közbeeső vasútállomáson felszállt a pesti gyorsra. Este 9 órára érkezett a fővárosba, ahol 20 ezer fős tömeg előtt a főpolgármester köszöntötte. Innen a Hungária szállodába, szállására hajtatott. Április 18-án sok protokoll programja volt. Látogatást tett a miniszterelnöknél, megnézte a királyi palotát, a parlament ülésére ment, délben József főherceggel ebédelt. Délután a Mezőgazdasági Múzeumot tekintette meg elsőként, majd az amerikai főkonzult kereste föl hivatalában, ezután fogadta a pesti újságírókat, míg este a Park klubban vacsorázott. Április 19-én vonattal Bábolnára utaztak, ahol a méntelep megtekintése volt a program. Este hét órára érkeztek vissza a fővárosba. Egyenesen a Hungária szállóba hajtatott, ahová nemsokára megérkezett Mikszáth Kálmán is. A beszélgetés után miniszterelnöki estély következett, majd éjjel egy órakor elutazott Párizsba. A Roosevelt látogatás körülményei, sajtóvisszhangja Mikszáth számára is példa értékű volt annak magyarázásában, hogy a magyar közvélemény hogyan értelmezi, értékeli a volt elnök látogatását, személyiségét, annak az elvnek a megjelenését, amit Roosevelt képviselt, azaz az amerikaiság értékeit. Ha így nézzük, látjuk, hogy a közfelfogás nem sokat változott Mikszáth 30 évvel korábban írt írásaihoz viszonyítva. Amit ott azokban Mikszáth ábrándként, vágyként fogalmazott meg, a századforduló utáni első évtizedben még mindig csak minta volt Magyarország számára. A Hét-ben Cholnoky Viktor az elnököt mint az amerikai polgár, a polgár mintáját, értékképző elemeinek megtestesülését mutatta be. így írja le: Roosevelt „minden komoly dolgot nagyképűség nélkül intéz el, aki nem pózol a polgár voltával, mert tudja, hogy a polgár, ha nyársra húzzák, komikus figurává lesz, aki pompás testi és lelki ereje tudatában valahogyan így gondolkodhatik: az élet gyönyörű, és mulatságos, de legszebb és legmulatságosabb benne a munka, mert az legalább komoly dolog és csak akkor lesz ostobasággá, ha az ember nagyon komolyan veszi." (23) 95
