A magyar polgárosodás kérdései – élet a századfordulón. Balassagyarmat, 1997. május 28-30. (Discussiones Neogradienses 7. - konferencia kötet. Salgótarján, 1997)

Krizsán László: Történelmi források szerepe és megejelnítése Mikszáth Kálmán egyes műveiben

A „Különös házasság" ezen ingatag történetiségét a közelmúlt eszmemagyarázói, mintha e regény mindent elbírna, megtetézték saját hallucinációkkal is. A „Különös házasság" 1954-es kiadásának utószava idézi Király István véleményét: „Mikszáthnak, a demokratának, a hazafinak, politikai hitvallása volt ez a regény... az igazi hazafiság halhatatlan regénye. A tárogató hívó szava, a Kossuth-nóta varázsos dallama, a Marseillaise-пек sajátunkká élt lázadó üteme hallik belőle messziről." Lehet, hogy Mikszáth olvasóinak - velem együtt - fogyatékos a zenei hallása és ezért képtelenek kihallani a „Különös házasság"-ból a tárogatót, a Marseillaiset, a lázadást. A történeti források kellő és kritikai áttekintésének hiánya az egyes művek megalkotásában éppen úgy érvényesítette kedvezőtlen hatását, mint annak elemzésében. A művek keletkezéstörténetéről szólva, már említettük, hogy a kritikai kiadások többnyire szűk forrásbázist jelölnek meg és különösen szegényesek a levéltári dokumentáció vonatkozásában. Pedig az egyes témákkal kapcsolatos levéltári adatok felderítése nemcsak ismereteinket teszi teljesebbé az adott témakörben, hanem új megvilágításba helyezhet történelmi eseményeket és személyeket, vagy olyan kiegészítő adatokat szolgáltatnak, amelyek eddig nem tisztázott részletkérdések végleges megoldásához vezethetnek. Jelen tanulmányunk ilyen vonatkozásban például jól kiegészítheti - ismeretlen levéltári adataival - Krúdy Kálmán, a palóc betyár életrajzát is. A „Krúdy Kálmán csínytevései"-hez készített forráskritikai jegyzet életrajzi adataiban Krúdyt „1817 táján született"-nek mondják. Nos, ezt az életkort pontosnak lehet tekinteni. Krúdy Kálmán életkora jól meghatározható. A 32. osztrák gyalogezred parancsnoksága által 1846. december 4-én kiadott körözés szerint Krúdy a megjelölt évben 19 esztendős volt. „A szabadságharc kitörésekor beáll katonának - írja az életrajzi ismertetés - A 17. honvédzászlóalj közlegénye volt. Csakhamar őrmester lett. Majd 1848. dec. 22-én hadnaggyá nevezték ki. A forradalom bukása után kezdte el Nógrád hegyeiben különös, kalandos betyáréletét." ( Idézett levéltári forrásunk figyelembevételével Krúdy Kálmán életrajzi adatai az alábbiak szerint módosulnak: Krúdy nem a szabadságharc idején lett katonává, hanem két esztendővel korábban, kényszer-sorozással, 1846-ban. Az osztrák vezénylésű ezredtől megszökött, és a hatóságok elől bujkálva már ekkor elkezdte a bujdosó, betyáréletet. A szabadságharcban tanúsított vitézi magatartása után ismét üldözöttét, immár halmozottan bűnösé vált az osztrák hatóságok szemében. Krúdy számára a betyármúlthoz való visszatérés jelentette az egyetlen megoldást az életben maradásra. A „Szent Péter esernyőjé"-ről összeállított kritikai megjegyzések közé is tartoznék - kiegészítésként - egy utalás a Mikszáth-családnak egy különö38