A magyar polgárosodás kérdései – élet a századfordulón. Balassagyarmat, 1997. május 28-30. (Discussiones Neogradienses 7. - konferencia kötet. Salgótarján, 1997)

Tóbiás Áron: Mikszáth, a parlamenti tudósító

- Új hang, új szemlélet - írja a kritikai kiadás 62. kötetében Bisztray függelékként, Az országgyűlési karcolatok kezdetei címmel. - A korábban honatyának és a nemzet oszlopainak hirdetett figurák görbe tükörbe állított torzképei jelennek meg itt. Mikszáth karikatúrái azonban nincsenek eltúloz­va. Első tekintetre felismerhetők modelljei, mert csak egy-két vonásukat tor­zítja, túlozza, élesebb megvilágításba helyezve a szereplőket, szemölcseiket, testi és leki fogyatékosságaikat... Majd talán a legfontosabb megállapítás, miszerint miért állott legközelebb a Pesti Hírlap legegyszerűbb olvasójához is a mikszáthi fogalmazás, parlamenti tudósítás: Általában az adja e karcolatok legfőbb vonását, hogy minden meghatottság nélkül, az ország házától való megilletődés nélkül, éppoly közvetlenül és kedé­lyesen számol be a honatyákról, mintha csak a szkabonyai kupaktanácsról, a balassagyarmati megyegyűlésről vagy a szegedi municipium pógárai-ról, illeleg a szegedi királyi biztosság tanácstagjairól szólna... Térjünk vissza a legelső, az 1881. szeptember 27-ei parlamenti tudósításra: Az öreg, ősz Boér, az örökös korelnök ül az emelvényen... Ismeretes, hogy az újonnan összeült és már megválasztott parlamenti képviselőház legelső ülésén még nem lehet megválasztott elnök, így a legidősebb képviselő (jelen esetben az öreg, ősz Boér ) a korelnök. Itt álljunk meg néhány szóra, mivel az öreg Boér -nak, meghosszabbítva az időt, nemcsak életében - ti. a parlamenti tudósító bármikor írhat róla... -, de halála után is szerepe lesz majd az akkor már szintúgy országgyűlési képviselő Mikszáth Kálmán sorsszerű parlamenti küldetésében. De lássuk előbb az öreg Boér, azaz Boér Antal életrajzát. 1802-ben született, 1882- ben 80. életévében jár. 32 éves korától, 1834-től tagja az erdélyi ország­gyűléseknek, mint a liberális párt bajnoka. Képviselője az 1848/49-es, első magyar forradalmi országgyűlésnek, mint Kossuth hűséges híve. A szabad­ságharc megdöntése után 6 évig szenvedett fogságot. 1872-től, hetvenedik életévétől haláláig, 1892-ig újra képviselő Máramarosban. Ugyanebben a választókerületben, Máramarosban jelölték majd' húsz évvel később, 1910-ben Mikszáthot képviselőnek... Az író ekkor már betegeskedik, így csupán örökös máramarosi jelölt maradhat. Halála megakadályozta abban, hogy az erdélyi Illyefalva (1887) és Fogaras (1892) után hatodik ciklusban (Illyefalva volt az első ciklus, amit Fogarason követett további öt) a történelmi Magyarország parlamentjének képviselüje lehessen. Vajon visszagondolt-e 1910-ben, Máramarosban az író, a parlamenti tudó­sító arra, hogy annak a Boér Antalnak egykori földjén, politikai territóri­umában jár, akiről legelső országgyűlési arcolatában már említést tett, majd egyik következő tudósításában újra tollhegyre vette őt, egy korabeli párbaj­história feletti disputa, felszólalás kapcsán: „Az öreg Boér nyugtalanul fészkelődik székében. Nem tudja, mit csináljon. Majd mereven függeszti szemeit a miniszterelnökre, mintha annak arcából 124

Next

/
Thumbnails
Contents