A magyar polgárosodás kérdései – élet a századfordulón. Balassagyarmat, 1997. május 28-30. (Discussiones Neogradienses 7. - konferencia kötet. Salgótarján, 1997)
Tóbiás Áron: Mikszáth, a parlamenti tudósító
1886-ot írunk. A szöveg folytatódik, a miniszterelnöki székben ülő Tisza Kálmánról szólván (aki kerek másfél évtizedig, leghosszabb ideig volt Magyarország kormányelnöke): „De mi is buktassa meg Tiszát most... " Nos, eddig a mikszáthi-modorban elképzelt Prológus - ezután következhet a téma igazi felvezetése, mindjárt a lényegnél ragadva meg a kérdést: mikor kezdődött Mikszáth Kálmán parlamenti tudósítói munkássága? E s itt mindjárt következik az a bökkenő, amire csupán jó negyedszázada kaptuk meg a helyes választ, pontosabban 1971-ben, a már jelzett kritikai kiadás 62. kötetében. Addig ugyanis (1971-ig) a legkülönfélébb dátumok röpködtek a levegőben. Az egyik első, legalaposabbnak tűnő Mikszáth-monográfus, Rubinyi Mózes (Mikszáth Kálmán élete és művei, 1917) a parlamenti tudósítások kezdetét 1887-re helyezi, ezzel a hangütéssel: „Gyönyörűen írja le a költő ezt az első megjelenését a t. Házban" - rögzíti az irodalomtörténész és bibliográfus Rubinyi Mózes, majd idézi Mikszáth szerinte - első tudósítását: „Kéjjel szívtam be a levegőt, mely az ország nagyjainak lélegzetétől lett olyan fülledtté, szemem gyönyörködve indult meg véges-végig a padokon. Imitt-amott fölbukkant egy-egy ismerős arcz, melyet láttam már valami képes lapban. Hogy elméláztam én ezeken! Erdekeit a koponyájuk alkata, szemeik pislogása, kezeik mozdulata. Istenem, istenem, mit érezhet egyilyen ember, aki az egész ország oszlopa gyanánt ül itt... " A közelebbi korok Mikszáthosai - alaposabban tanulmányozva a forrásokat, elsősorban magát az írót, így Mikszáth visszaemlékezését - 1882-re dátumozták az író parlamenti tudósítói korszakának kezdetét, ami azután majd' három évtizeden át (időszakonként kisebb sűrűséggel), élete végéig, 1910-ig tart. A két monográfus: Király István (a Nagy Magyar írók sorozatban 1952) és Bisztray Gyula (a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Magyar Helikon közös kiadásában megjelent albumban, 1961), az 1882-es időszakhoz kapcsolják a parlamenti tudósítások rendszeres elindulását. Mikszáth maga is ezt az időpontot tekintette kiindulásának (az 1892-ben megjelent országgyűlési karcolatok anekdotikus előszavában). Ezt az indítást követi az író felesége, Mauks Ilona is, férje halála után papírra vetett emlékiratában (Mikszáth Kálmánné Visszaemlékezései, 1922). Mindketten leírják a következő epizódot,ami főtémánk kezdetéhez tartozik (ezúttal udvariasságból a feleségnek adjuk át elsőnek a szót): „Már jól bent kellett járnunk a télben, mert meglehetősen hideg idők jártak, amikor egy este azzal jött haza Kálmán a redakciótól, hogy nagy vitája volt Légrádyval. - Képzelje csak, Ilon fiam, arra kapacitált, hogy Tors Kálmán helyett, aki betegsége miatt most nem járhat a Ház üléseire, én írjak az ülésekről karco121
