Mikszáth és a századvég-századelő prózája. Balassagyarmat, 1987.október 1-3. (Discussiones Neogradienses 6. - konferencia kötet. Salgótarján, 1989)

Nagy Miklós: Mikszáth írói névadása

együtteséről van szó. Ez az egység kiegészülhet a predikátummal, ami nem föltétlenül előnyös a frisskeletű nemesre. Piroska édesapja, Horváth Miklós hiába hangoztatja a „szilvási" előnevét, a bibiti, felsőbogácsi s a Petricsevics-Horvátok lenézik pálinkafőző névrokonukat, egyik eladó leányát egyenest Rozsólis Rózsinak csúfolják. (Krk 13:68-70.) Általában írónk nem él olyan gyakran a ragadványnevekkel, mint pl. Vas Gereben, ámde hatásosan alkalmazza őket: Káperápe Mihálynak címezik Putnokon erőszakos, ravasz, latinos iskolázottságú vicebírójukat (Krk 8:61.), Szabó Mihály uramat. Széles skálája lehet akár a keresztnév következetes mellőzésének, akár a teljes névalakulat elhallgatásának. Közkeletű a mellékfigurák puszta családnéven emlegetése, meglepőbb, hogy Fabricius utónév helyett mindössze egy jelzőben részesül: ifjú. Díszítőjelző ez a javából, mintha csak azt mondanánk: gyorslábú Akhilleusz. A sipsirica с elbeszélésben mindvégig névtelen marad az idős mágnás, akinek eladja a leányát Jakodovska. Maga Sipsirica is csupán ,,excellenciás úr" titulussal írja körül a keresztapjának. Az efféle névhelyettesítés jobban felszítja a kíváncsiságot, mint a 18. század végén elterjedt titkolózó megnevezések, amelyek a regényhősök nevéből mindössze pár betűt közöltek. Ez utóbbira — mint akkoriban avult epikai fogásra — nem is találtunk példát munkáiban. (Azóta Franz Kafka ismét élt vele.) Realista törekvésű szerző nem mondhat le a hitelesnek és jellegzetesnek mondható földrajzi nevek alkotásáról sem. Ez a jelenség azonban külön tanulmányt érdemel, amellett Soltész Katalin Az irodalmi helynévadás c. dolgozatában (Nyr 1958. 60-61.) nagyon sok fontos megállapítást tett már Mikszáthról. A nagy Palóc írásaiban a helynevek hatalmas tömegére bukkanhatunk, s ő — írótársaihoz képest szokatlanul — elkeresztelte a folyókat, hegyeket, utcákat is. Egy-egy jól kiválasztott falunév életszerűbbé teszi a vele társított személyneveket, általuk otthonosabban mozgunk az epikai mikrokozmoszban. Iskolapéldája ennek az a „hasznos útmutató", amely a „voglányi járásban lakó előkelőbb és szájasabb családokról" szól (Krk 21:61) Noszty Ferenc szolgabíró magánhasználatára. Ime erősen rövidítve a szöveg: „Mezernye. Briskay Péter, Vog/ány. Wracza Károly, Bárkányban. Török Gábor, Kaszád. Korgó Dániel, Alsó-Rekettyés. Tóth Mihály, Drenk. Palojtay István. A névkészletet nemcsak az elütő országrészek, tájak módosíthatják, hanem az időbeli távolság szintén. Nem kell itt föltétlenül a történelmi szépprózájára gondolnunk, mert akárhány elbeszélése megírása idejénél félszázaddal korábban játszódik, azonkívül az idő dimenziója megjelenik ott is, ahol a szokványos jelzés ennyi lehetne „történik napjainkban". Effajta írásaiban felléphetnek öreg emberek, akik esetleg egy régebbi kor ízlését őrzik a keresztnevükben. Mivel azonban Mikszáth nem törődött a névdivattal, alig akad olyan munkája, amelyről kijelenthetnénk, hogy a nemzedékek különbsége ebben (is) tükröződik. Leginkább még A Noszty fiúra gyanakodhatunk. Itt Noszty Vilmához, Tóth Marihoz, Velkovics Rozáliához képest képest az anyák meg egy idősebb matróna utóneve valóban ódivatúnak látszik: Tóthnét Krisztinának, Velkovicsnét Zsuzsannának keresztelték, Palojtayné meg éppen Fruzina lett valaha. Ennél sokkalta gazdagabb zsákmányt kínál a névkutatásnak a Bach-korszakba helyezett történetek vizsgálata. E téma állandóan foglalkoztatta a szerzőt, műveiből összeállíthatjuk az egykori hivatalnoki és katonai testület majd minden rangfokozatát, munkakörét, beosztását. Készítsünk hát vázlatos jegyzéket. A Plútó, A szökevények továbbá a Krúdy Kálmán csínytevései alapján. A három megyefőnök között egy színmagyarra is rátalálunk: Kapiváry Кару Ede, Krapotka Leopold, Podrovszky Leopold. A Plútó lapjain Klamarik Ede egy járást igazgat, s Kiczka zsandárnak parancsol. A betyár Krúdy Kálmánt pedig dr. Szpevák vizsgálóbíró meg Stuhlrichter Stefanovics igyekszik elfogatni. Míg a feddéssel elbocsátott Krapotka visszaköltözött Brünn mellé, Kléner Pál ügyész (Homályos ügy, Krk 2:242) végleg letelepedett hazánkban, fiai már az Árpád és Töhötöm 15