Mikszáth és a századvég-századelő prózája. Balassagyarmat, 1987.október 1-3. (Discussiones Neogradienses 6. - konferencia kötet. Salgótarján, 1989)

Nagy Miklós: Mikszáth írói névadása

sok magyaros keresztnevet sőt családi elnevezést gyűjthetünk ki Herczeg Ferenc 1890-es évek­ben írt regényeiből, színdarabjaiból. A Fenn és lenn Kun Attila, a Szabolcs házassága Szabolcs Sándor életregénye, A dolovai nábob leányában Tarján Gida (Gedeon) vívott veszélyes párbajt, A honszerző Szitnyay Györgye Kemény Bélához adta feleségül egyetlen leányát, s ne feledjük ki a sorból Kálváry Bélát (Fenn és lenn) se. Kezdetben a nagy Palóc is kiemelt egy-egy nemzeti romantikával átitatott nevet, hiszen A lutri című népoktató elbeszélésében, (Krk 1.) rátalálhatunk a patetikus hangzású Csontlaky Árpádra, azonban ez a magyaros divat éppoly rövid ideig tartott nála, mint az ellen­kező előjelű, az Eveline-ek, Alphonsine-ek felkarolása. Ezt a hagyományos és eléggé szűkkörű nyelvi anyagot nagyon megelevenítené az, ha a szerelmesek csúfolódó-kedveskedő eredeti becenévvel látnák el egymást. Ilyet azonban igen nehéz felkutatni, s alighanem be kell érnünk Kovács Ilonka (Akli Miklós) gyerekes tréfálkozá­sával, aki gyámapját Akli papa helyett hol Klipa hol Klipi névvel hívogatja. Mennyivel költőibb ennél a bécsi nevelőotthont vezető madame Szilvásy gyakorlata! Szokásokat, jellemet, tanul­mányi eredményt jelképező elnevezései fölöleíik az állat-, növény- és csillagvilágot. Igy lesz Ilonka Búzavirággá, egyik barátnője Levendulává. Fölvetődik a kérdés, mennyire széles az imént följegyzett férfinevek köre, csakugyan pusztán az eszményített fiatalemberekre korlátozódik-e? Nehéz itt az egyértelmű válaszadás: Altorjay István, Korláth Péter (Galamb a kalitkában), Nagyiday Ferenc (Farkasa Verhovinán) Noszty Feri, Katánghy Menyhért, Moronyi Pista, Tóth Pista (Ne okoskodj, Pista) több-kevesebb bírálattal bemutatott figurák, nem is lett belőlük György, László, Mihály vagy Pál. A sáros megyei Csapiczkyak között mégis akad egy Pali, s Lászlónak hívják a brezinai bacsa leányát elcsábító Taláry herceget, az örökké pereskedő Szoltsányiak között felbukkan egy ravasz, anya­gias György, hogy más ellenpéldát ne említsünk. Mindenesetre a Mária meg a László közel állha­tott írónk szívéhez. Az előbbit viselte korán elhunyt húga, az utóbbit ő maga adatta a kereszt­ségben két fiának második névként (Kálmán, László illetve János, László). 4 A jó palócok a szerző legegységesebb, legegyenletesebb művei közé tartozik, amellyel kevés versenyezhet későbbi munkái közül. Szembetűnő a nevek rövidsége, négy szótagosnál hosszabb már kivétel számba megy, sokszor szimmetria érvényesül a névalakulatban: elő- meg utónév egyaránt két szótagos. Az is az erős stilizáltságot bizonyítja, hogy szűk térre szorulnak a ragadványnevek (Felsővégi-Kapor István stb.), továbbá az idegenes, szlovákos hangzásúak (Mócsik, Mudrik, Kubcsik stb.). Száműzött a durvaság jelentésben, szóhangulatban egyaránt, kifejezett gúnynév csupán a Belindek Samué. írónk itt-ott még a beszélő nevektől való idegen­kedését is legyőzi, igazolhatja ezt Vér Klára, akinek vérvörös hajához lobogó vérmérséklet társul, esetleg Klára utolsó szeretője, a „nyalka" Csipke Sándor. Könnyedén gördül szép és naivan kedves női figuráinak neve, megkapó bennük a magánhangzók mélyet-magassal párosító csengése (Bedé Anna, Gyócsi Eszter, Péri Kata, Péri Judit — távolabból: Réki Maris). Nem látszik véletlen művének a rossz hangzású, illetve jelentésüknél fogva visszás családnevek, teljes névegységek kiosztása. Ilyet kapott az árva rokongyerekeket súlyosan meg­károsító Mudrik, a bűnösen könnyelmű Kártony Gábor, és — tán ragyás arca miatt —a jószívű Böngér Panna. Csúz Gábor, az együgyű, vagy inkább alamuszi legény se nagyon büszkélkedhet! Elmondhatjuk, a nevek kifejezőerejének, esztétikumának gondos őrzése némi távolodást jelent a Mikszáthnál megszokott életszerűségtől, másfelől jól beleillik a kötet egészére jellemző roman­tikus stilizáltságba. Mivel az írónk általában kevéssé ügyelt névadásának expresszív voltára, véleményünk szerint különleges kiemelést érdemel A jó palócok. 13

Next

/
Thumbnails
Contents