Mikszáth és a századvég-századelő prózája. Balassagyarmat, 1987.október 1-3. (Discussiones Neogradienses 6. - konferencia kötet. Salgótarján, 1989)

Nagy Miklós: Mikszáth írói névadása

Az eszményi alakok köre Ha arra vagyunk kíváncsiak hordoznak-e valamilyen érzelmi-hangulati többletet a Mikszáth alkotta nevek, elsősorban fiatal szerelmespárjaival kell törődnünk. Joggal hangoztatta irodalomtörténet-írásunk, hogy bakfis alakjai a báj és életöröm megtestesítői, földerítik a komor vagy szatirikus regényrészleteket, hol légiesebb, hol testibb erotikát sugároznak. Ártatlan szeszélyükben, gyermekes haragjukban Bisztray Gyula egyenesen a legendás hitves, Mauks Ilonka egykori Viselkedésének visszfényét látja. Méltó párjuk az ifjú hősszerelmesek szintén stilizált, sokszor határozottan eszményített csapata. Ezek a fiúk lovagiasak, állhatatosak szerelmükben, bátran és okosan haladnak előre az életben, nem a pénz, nem a karrier az istenük, becsületükért, igaz érzéseikért nagy áldozatot is tudnak hozni. Az írói rokonszenvnek, becéző szeretetnek aránylag kevés jelét láthatjuk a névadás területén. A regények, kisregények lapjairól leginkább Erzsébetek, Ilonák, Katalinok, Eszterek, Máriák, Rozáliák lépnek elénk, s nevüknek a gyakori használat következtében nincs különösebb érzelmi töltése. (Kálmán Béla: A nevek világa Bp. 1973. 3. kiad. 50-55. közölt múlt századi statisztikákból megtudhatjuk, hogy az említettek Budapesten meg Debrecenben egyaránt a 25 legtöbbször anyakönyvezett keresztnév közt foglaltak helyet, többségük egyenesen listavezetőnek minősült.) Föl kell figyelnünk azonban a következőkre: Gáli Piroska, Bély Veronka, Mikulik Apolka, Rózer Nina. Nemcsak az akkoriban ritkán használt utónevek tűnhetnek föl, hanem a két elem harminikus összecsengése magas és mély hangok szempontjából, vagy Bély Veronka chorijambusa. Pályája kezdetén írónk még szívesen vett át női neveket Jókaitól, gondoljunk A bátyus zsidó leányában feltűnő Alphonsine-re, vagy arra, hogy A homályos ügy grófi hőse Pintér Évát Eveline-nek szólítja (Krk 2:245). Az érett mester nemcsak az efféle szembetűnő utánzástól óvakodott, de az is kétséges, hogy a mitológia, művelődéstörténet vagy a szépirodalmi olvasmányemlékek játszottak-e lényeges szerepet névadásának ebben a csoportjában. Az bizonyos, hogy Gáli és részben Horváth Piroska ugyanúgy végzettsújtotta szerelmesek mind Rozgonyi leánya a Toldi szerelmében. Az 1890 körül oly divatos Aranka, Etel, Gizella, Irén, Jolán, Lujza, Margit, Olga, Sarolta, Teréz egyáltalán nem, vagy csak kivételesen nyomult be írásának világába, ám beléphetett oda a Vilma, amely épp a Noszty fiú megírása idején érhetett népszerűsége delelőjére. A mai olvasó semmiképp sem hiányolja Arankát és társait, másképp ítélhették meg azonban a dolgot nagyapáink-nagyanyáink: az ő szemükben a sok Erzsi, Katica és Mari felvonultatása holmi régies, vidékies színt jelentett a mikszáthi palettán. (Ellenpéldaként idézzük fel Ambrus Zoltán első regényének idevágó névkészletét: Bella, Margit, Mása, Teréz azaz Terka.) A rokonszenves fiatalemberek nagy többsége csupán négy keresztnéven osztozik: György, László, Mihály, Pál. Közöttük különösen a Gyuri látszik a szerző kedvencének: gyakran, már szinte válogatás nélkül adogatja, s így a magyar nemes Görgey család éppúgy jussolhat belőle mint a Wildungenek bárói című német famíliája (vö. A sipsirica) vagy a rangtalan s kezdetben vagyontalan besztercebányai Wibra ivadék. (Szent Péter esernyője). A felsorolt neveket igen sokan viselték Mikszáth korában, ám az értelmiség, sőt részben a gazdag földbirtokosréteg másként keresztelte fiait: a millennium közelgésére megsokasodott az Árpádok, Bélák, Gézák, Gyulák, Jenők, Kálmánok, Ödönök, Zoltánok száma, Petőfi kultusza a Sándornak, Kossuthé a Lajosnak kedvezett, sokan kedvelték a nemrég alkotott, (illetve felújított) Dezsőt, Ernőt, Szilárdot, Rezsőt. A regényírás — részben a még mindig eleven Jókai-hatás miatt — sokszor hasonló irányba tartott, gondoljunk csak Bem Gyulára, Robin Sándorra (Bródy: Az ezüst kecske) vagy Ambrus Zoltán regényeinek főbb alakjaira: Bíró Jenőre (Midas király). Asztalos Gyulára (Solus eris) ide számítva a beszélő nevű Göndöry Bélát az Őszi napsugárból. Különösen 12