Hagyomány és ismeretközlés. Salgótarján, 1986. november 14-15. (Discussiones Neogradienses 5. - konferencia kötet. Salgótarján, 1988)
Kovács Sándor Iván: Rimay Velencében avagy egy rímtoposz diadalmenete – és bukása(?)
Mészöly Gedeon és Bán Imre dolgozatainak említései Imre M.-nál, I. m. 399, 424. Vö.még Kazinczy Andrea, Adalékok Zrínyi Balassi- és Rimay- ismeretéhez, ItK (LXXXIII), 1984, 635—636. Lásd továbbá Thaly Kálmán a kriptában című tanulmányom Liszti gróf, Kemény gróf és egy kis rímtörténet című fejezetét, Kortárs (XXII), 1979, 256-260, A lírikus Zrínyi (Bp., 1985) tanulságait, valamint sajtó alatt lévő tanulmányomat: Gyöngyösi Kemény-eposzának Zrínyi-imitációi, ItK, 1986. (A Márs-társ stb. rím, amit Gyöngyösi annyira kedvelt, szintén Rimaytól ered: Eckhardt-kiad. 1955, 46. Négyes rímként kétszer is előfordul a Magyarországi eclipsis c, 1670 tavaszán szerzett énekben, de ez még nem jelenti azt, hogy ez a vers Gyöngyösi műve lenne, bár Gyöngyösi hatását tükrözheti. Lásd Varga Imre kiadásában, A kuruc küzdelmek költészete, Bp. 1977, 54—55, 59, 747. A Gyöngyösi-attribúció ötletét egyik Zrínyi-szeminaristánk vetette fel.) Vö. még Horváth 1951, 66-67., Imre M., I. m. 420. lap, 82. jegyzet. „Gyakorlati rímszótárt" Szűcs Gusztáv Ágoston követettel: Akar ön verset írni? Szüleinek, barátainak (...) születésnapjára ..., Bp., 1939. A szegedi számítógépes kísérlet előzetes jelentésében csak ,,a rímképletek szempontjából" való vizsgálódás szerepel. ItK (LXXXIV), 1975, 637. Jellemző, hogy László Zsigmondnak különben lenyűgöző nemzetközi példatárat felvonultató könyvében Rimay neve le sincs írva, és a 412. lap tanulsága szerint a könyv kiadói szerkesztője figyelmeztette arra, hogy Csokonai ananász—kanász ríme (Jövendölés ...) Illyés Gyulánál is megvan (A Kacsalábon Forgó Vár). A párhuzamot jelezte már Tamás Attila egyik tanulmánya; lelőhelyére, sajnos nem emlékszem. Horváth J. 1951,56-83. Megragadom az alkalmat, hogy továbbírjam a Bagaméri—maga méri rím történetét. Amikor egyszer megkérdeztem kedves és nagyrabecsült költőbarátomat, Csukás Istvánt: vajon honnan vette népszerű ifjúsági regénye, a Keménykalap és krumpliorr tréfás rímű mondókáját: „Itt van, megjött Bagaméri, / A fagylaltját maga méri" (a regény filmváltozatában a fagylaltárus Bagaméri szerepét alakító Alfonzó ismételgette ezt felejthetetlenül), Csukás úgy válaszolt: a Bagaméri—maga méri rímet természetesen kitalálta. Én úgy vélem — s ezt tájékozottságára, dicséretére mondom —, átvette Horváth verstanának 60. lapjáról. E különlegesen tiszta és szójátékos rím fölött talán Földi János sem húzta volna össze szemöldökét. Érdekes, hogy Bagamér szintén Bihar megyei falucska. Nem lennék meglepve, ha kiderülne egyszer, hogy a Bagaméri—maga méri rím is a debreceni diákköltészet találmánya. A költő egy másik rímátvételére is figyelmeztethetek. Csukás István az Élet és Irodalom 1986. május 16-i számában Egy költő monogramja című versével köszöntötte az ötvenéves Orbán Ottót: „Mikor agyam már nyúlfogként őröl, / nézzük, mi hír egy másik költőről? / O! 0! // Mi hír a másik, hm, féltekéről? / (Nátha, láz, lúdtalp s a féltökéről?) /0! O!" Vö.,,Rátok tekint két félteke, / hogy féltek-e"; „Mit ér, mit ér két félteke, / ha lóg az ember féltöke." (Kosztolányi Csacsi rímek sorozatából: Napoleon katonáihoz, illetve Egy agg póttartalékos sóhaja. Id. kiad. II. köt., 222.) Lásd a 78. jegyzetben említett Thaly-cikkemet. 61