Hagyomány és ismeretközlés. Salgótarján, 1986. november 14-15. (Discussiones Neogradienses 5. - konferencia kötet. Salgótarján, 1988)

Komlovszki Tibor: Rimay költészete és Ecsedi Báthory István

(családi tragédia, betegség, politikai kudarc) kiváltotta belső válságukat kívánták feloldani. A vallásos elmélkedő próza kiemelkedő művelői közé tartozik a periódus egyik leggazdagabb, jelentős politikai befolyással bíró református főura, Ecsedi Báthory István. Birtokainak központja, ecsedi udvara évtizedeken át fontos szerepet játszott a keleti országrészek irodalmi életében. Kapcsolatban állt Balassi Bálinttal, az ifjú Rimay pedig egy ideig udvarában szolgált. Jelentős mecénási tevékenysége: a református egyházi irodalom számos műve az ő támogatásával jelent meg. Irodalmi munkássága sem egyoldalú: egy vallásos versét a Balassa-kódex őrizte meg, kiterjedt levelezése, elmélkedő részeket is tartalmazó végrendelete irodalmi igénnyel készült. Irt egy kisebb teológiai fejtegetést is a Szentháromságról. írói tevékenységének legjelentősebb műve a kéziratban s töredékesen fennmaradt, igen szubjektív hangvételű vallásos elmélkedéseinek, meditációinak gyűjteménye. Részben a zsoltárokhoz kapcsolódó, lírai hangvételű, komor hangulatú, olykor imákra, máskor gyónásra emlékeztető, önmagát vizsgáló meditációi beilleszkednek ugyan a késő-reneszánsz válság-érzetét kifejező hazai művek sorába, de Ecsedi Báthory István meditációiban a válság nem annyira a külső (társadalmi, politikai) viszonyok és az író között feszül, hanem az író belső, lelki-pszichikai habitusában. Ecsedi Báthory elmélkedései ugyanakkor az európai kálvinista meditációk Béza nyomán egyre népszerűbb áramába tartoznak, bár nem valószínű, hogy Báthory ismerte ezeket a műveket.

2 Ecsedi Báthory elmélkedéseiben tulajdonképpen a művészet, az irodalom egyik alapkérdésével, a természeti létezés problémájával kívánt szembenézni; a létezés értelmével vagy értelmetlenségével, a végesség tudatával. A meditációk pontosan érzékeltetik az adott történelmi szakasz tragikumát; a tizenötéves háború viszontagságait, kedves birtokainak pusztulását, ugyanakkor a nem mindennapi intellektust, a nyugalomra, háborítatlanságra vágyó humanista alkatot. Mindez párosulva valami lelki meghasonlással, önkínzó bűntudattal. Ugyanakkor elhúzódó betegségek, köszvény, kétszeri gutaütés, bénulás és nem várt gyors gyógyulás, az öregedés-öregség korai érzete, a halálra való készülés is belejátszik a meditációk világába. Egyfelől tehát roppant birtok, vezető politikai (országbírói) tisztség, nagy befolyás és tekintély, irányító szerepre való predesztináltság; másfelől viszont visszavonulás minden nyilvánosságtól, közéleti szerepléstől és az ecsedi várba, kedves tartózkodási helyére való bezárkózottság jellemzi egyéniségét. Az is tény, hogy Ecsedi Báthory nem mindennapi megértéssel viseltetett jobbágyainak sorsa iránt. Még 1603-ban kelt végrendeletében is pontos utasításokat adott arra vonatkozóan, hogy a török pusztította vidékeken a jobbágyság mentesüljön az adózás alól.

3 Temetésének költségeit is meghatározta. A temetésen résztvevő „prédikátoroknak, mestereknek, éneklő deákoknak, a jelenlévő szegényeknek stb. 300 aranyat, 300 tallért és 1000 forintot (dutkákban) rendelt, meghagyván, hogy jobbágyait ^egy fillér ára marhabanse rójják meg >, ha szinte önkényt adakoznának is."

4 Már életében legendaszerű történet kelt szárnyra személyével kapcsolatban. Szepsi Laczkó Máté így számol be krónikájában a főúr halálának titokzatos előrejelzéséről: ,,1605. májusnak tizenhetedik napja tájában ilyen csuda dolog esik. Apádfalvánál az égből mint egy nagy hordó füst szállott alá, és az apádfalusi erdő meggyulott, a nagy nyers fák és a föld is füstölögve égett közel két hétig; ugyanekkor az égben ágyúlövések és trombita szók hallattanak, nagy seregek láttattanak. A nagyságos Báthori István Kis Farkas nevű fő szolgáját elbocsátá látni az apádfalusi erdőre, és égve találta, és nagy csuda dolgokat látott és hallott. Egy ősz emberrel is beszélett, ki azt monda Kis Farkasnak: a te uradnak alamisnálkodási kedvesek az Isten előtt, de menj el haza, és mond meg uradnak, hogy a mely titkos bűnben él, térjen meg, mert hamar időn meghal. Közvélekedés, hogy angyal volt."

5 27