Hagyomány és ismeretközlés. Salgótarján, 1986. november 14-15. (Discussiones Neogradienses 5. - konferencia kötet. Salgótarján, 1988)
Tapolcainé Sáray Szabó Éva: Az irodalom és az irodalmi ismeretközlés Komárom megyei eredményei és tervei
A megye irodalmi életének a visszhangja azonban nem megfelelő, még a megyén belül sem. Örömmel nyugtázható, hogy az ünnepi könyvhetek, a hagyományos bányásznapi vásárok alkalmából a megyei alkotók a helyszínen dedikálják műveiket, de nem lehetünk elégedettek az írásos propagandával, az irodalmi tájékoztatással. Az Új Forrás — kéthavonta megjelenő folyóirat lévén — nem tudja nyomon követni az eseményeket, nem is ez a célja, a megyei lap viszont nem mindig érzi feladatának a rendszeres információt — sem az események híradásában, értékelésében, sem a megjelent kiadványok ismertetésében. Az irodalmi hagyományok feldolgozása — érthetetlen okból — háttérbe szorul a megyében. A 60-as években fellendült honismereti mozgalom aktivistáinak, kutatóinak, a feltáró-gyűjtő munkának a fő profilja a munkásmozgalom és a néprajz volt, ezt bizonyítja a Kéziratok — megyénkről (1979) c. lelőhely-katalógus is. A helytörténeti kutatók elmúlt évben összeállított katasztere mindössze öt hivatásos, illetve amatőr irodalmár kutatót regisztrál, hasonló a helyzet az 1985-ben megalakult Komárom megyei Helytörténeti Körben is. Nehezíti a helyzetet, hogy Komárom megyében az Esztergomi Tanítóképző Főiskola kivételével, egyetlen felsőoktatási intézmény sincs. A Komárom megyei honismereti bizottság kapcsolat felvételét tervezi a főiskola tanszékeivel olyan szakdolgozatok, pályázatok megírása, meghirdetése céljából, amely területek egyáltalán nem, vagy alig vannak feltárva — így az irodalom is. Ha a hagyományápolásnak a névadásban való tükröződését vizsgáljuk, szintén nem lehetünk elégedettek azzal, hogy a jeles, a legjelesebb személyiségekről utcát, esetleg intézményt neveztek el az illető településeken. (Pl. Komárom: Jókai Mór Városi Könyvtár, Jókai Gimnázium; — Esztergom: Babits Mihály Városi Könyvtár, Révész Béla Úttörőház. — A komáromi születésű Szinnyei József nevét a megyei könyvtárban 1974-től működő Szinnyei Kör — a bibliofilek, könyvbarátok köre — jelzi és szülővárosa egyik körzetében, Koppánymonostoron utca.) Az intézmény- és utcanévadásban inkább a magyar irodalom és történelem kiemelkedő személyiségei a számottevők. Az irodalmi hagyományápolás tekintetében sokat várunk az idén megindult nagy gyűjtéstől, az irodalmi topográfiától. A szervezés — a Petőfi Irodalmi Múzeum irányításával — az országos gyűjtés részeként, a Komárom Megyei Tanács támogatásával, a megyei közgyűjtemények, a Komárom Megyei Pedagógiai Intézet és a Hazafias Népfront megyei honismereti bizottságának közreműködésével kezdődött meg. A tervezett öt esztendő első két évében mozgalmi alapon kezdjük a munkát — az irodalmi, történelmi és honismereti szakkörökre, helytörténeti kutatókra támaszkodva. Az irodalmi topográfiával párhuzamosan a történelmi is készül. A megye 21 helységéből 54 személy jelentkezett a munkában való részvételre, többségük szakköri háttérrel. Megtörtént a segédletek kiosztása (így: gyűjtési útmutató, kérdőívek, helységekre bontott alapnévjegyzékek, és az alapvető kézikönyveket tartalmazó válogatott bibliográfia — mindkét témakörben), valamint a munka koordinálása is. Nagy örömünkre szolgál, hogy a közelmúltban sikerült betölteni a megyei múzeumi szervezetben az irodalmi muzeológus-státuszt is. Röviden ennyi, ami a megyei irodalom múltjáról és jelenéről elmondható — de „a múlt és a jelen csupán eszközünk, célunk csakis a jövő." (Pascal)
