Gazdaság és mentalitás Magyarországon a török kiűzésének idején. Szécsény, 1985. december 3-4. (Discussiones Neogradienses 4. - konferencia kötet. Salgótarján, 1987)

Iványi Emma: A „Magyar Einrichtungswerk”

több okból: 1. már egyik sem számít határvidéknek, és az egy ideig még itt lévő várőrséget a kamara segítségével az érsek fogja ellátni; 2. egyik sem tekinthető várna к vagy városnak, mindkettő inkább csak kőhalom; 3. a kamara költségén él itt egy ezredes és egy élelmezési tiszt s eközben az egész környék elpusztul; 4. a kamarai kiadásokat jobb lenne mindkét helyen egyéb közszükségleti célokra fordítani; 5. az előző esztergomi érsek, Szelepcsényi György több mint fél milliót adományózott az érsekségnek, a mostani, Széchényi György pedig beteg katonák részére három kórházat létesít, Esztergomban, Budán és Pozsonyban. Ezért kéri magának a két várost, s azt is, hogy az esztergomi káptalan kerüljön vissza régi helyére, minden joga és kiváltsága birtokában. A továbbiakban felsorolnak még a kincstár vagy egyéb világiak, protestánsok kezére, került egyházi ingatlanokat, főleg Pilis megyében, amelyeknek régi alapítvány-jellegét meg kell őrizni, Istennek szentelt férfiaknak kell adományozni. Kérték, hogy a Nyitrán élő ezredes és a gabonatiszt a mellettük lévő kis számú katonasággal együtt távozzék, különben tönkreteszik a környéket. Vigyék ki a várőrséget Győrből, Veszprémből és Tihanyból is, s ezeket a helységeket adják vissza saját egyházaiknak. A tihanyi apátság is kapja meg elidegenített birtokait s fontos, hogy az apát székhelye is ott legyen, mivel főleg vallási ügyekben tőle függ egész Somogy megye. Szükség van továbbá a kapornaki apátság megújítására, amelynek egykor szinte püspökség jellege volt, de vagyonából teljesen kifosztották. A múlt és jelen jogtalanságai annyira csekéllyé tették a püspöki jövedelmeket, hogy nemcsak a növendékek ellátására nem elegendők, hanem a megfelelő életvitelre sem. Méltóztassék a király apja, III. Ferdinánd szándékának megfelelően kiadatni a szegény plébánosok részére a pozsonyi kamarától évenként járó 6000 forintot, amelyet arányosan feloszthatnának a püspökségek között, hogy a leginkább nélkülöző plébánosoknak juttassák. Különben igen sok helyen nem lehet plébánost tartani. Továbbá sok plébániatemplom szorulna felújításra s arra, hogy a szükséges eszközökkel is ellássák. Mindezeknek a templomoknak legfelsőbb patrónusa a király, aki egyúttal utóda is a régi alapítványtevőknek s így majd felvirágoztatja a régi hagyományokat.

86 A Politika című fejezet egyrészt szóhasználatában különbözik a nádor azonos tárgyú szövegétől, másrészt abban, hogy az ott kifejtetteken kívül még sok más tárgyat is hozzácsatol. A „gubemium" szót a pozsonyi szövegezésben nem találjuk. Ehelyett azt javasolják, hogy a hétszemélyes táblán állítsanak a nádor mellé főurakat és magyar tanácsosokat, akik a kamarai és gazdasági, a politikai és a katonai ügyekben jártasak. Ezek részvételével szervezzék meg., a gráci titkos tanács mintájára, a király magyar titkos tanácsát, a magyar ügyek intézésére. Ennek székhelye Pozsonyban vagy Budán lehetne.

87 Itt épülhet fel az országháza,

88 itt tarthatnák az ország levéltárát,

89 a kincstárnok és egyéb tisztviselők székhelyét. A titkos magyar tanácsot, a katonaságot, a királyi táblát, az átszervezett kancelláriát és a koronaőröketa fél harmincad

90 és a sóvám

91 egy részéből lehetne fizetni. Az ország jövedelmeit a kincstárnok

92 szedje be és számoljon el vele. Ami a kancelláriát illeti, ennek szinte naponta elkövetett súlyos hibáit ki kell javítani, magát az intézményt pedig a király egyéb kancelláriáinak módjára átszervezni. Az oklevelek kiállításáért fizetett díjak (taxák) ne lépjék túl a vonatkozó törvény előírásait.

93 A kiváltságleveleket ne a kancellária, hanem az esztergomi érsek mint az ország főkancellárja

94 bocsássa ki, a nála lévő kettős pecsét alatt. A kancellária alkalmazottai munkájukért kapjanak fizetést, ugyanúgy a titkos magyar tanács tagjai, a katonaság, a királyi tábla ülnökei és a koronaőrök. — Az örökös tartományok szokása szerint az idegen katonaságot itt is nemzeti főbiztosok vezessék át az országon, hogy kihágások ne történjenek. — Igen fontos, hogy az országban hazai főpostamester legyen, olyan zavarok elkerülése céljából, amilyenek a legutóbbi országgyűlés idején történtek. Erre a tisztségre a király magyar mágnást nevezzen ki.

95 — Nagy sérelem, hogy az újonnan visszaszerzett területeken a régi birtokosok sem kapják vissza jogos tulajdonukat s jö-