Gazdaság és mentalitás Magyarországon a török kiűzésének idején. Szécsény, 1985. december 3-4. (Discussiones Neogradienses 4. - konferencia kötet. Salgótarján, 1987)

Bóka Éva: Guilleragues és a magyar ügyek (1679–1684)

Bóka Éva GUILLERAGUES ÉS A MAGYAR ÜGYEK (1679-1684) Guilleragues

1 a Portugál levelek szerzője, Molière, Boileau és Racine barátja 1679-*1685 kőzött volt Franciaország portai; követe Konstantinápoly ebben az időszakban az euró* pai diplomáciai élet egyik legfontosabb központja volt. A követ nagy gondossággal írt levelei ai európai diplomáciai életben kiválóan eligazodó, a portai viszonyokat jól ismerő diplomatára vallanak. Guilleragues politikai ismereteit a király személyes szolgálatában, majd a Mercure Francais főszerkesztőjeként szerezte, stílusát pedig irodalmár lévén, a kor neves irodalmi szalont jaiban tökéletesítette. Portai követsége alatti levelezése igen értékes magyar történelmi vonatkot zásokat tartalmaz, hiszen a francia politika ekkor támogatta az elégedetlenekés Erdély császár elleni mozgalmát, s a magyar küldöttek gyakran megfordultak politikai ügyekben Guilleragues* nál a francia palotában. A levelezési anyagot ehelyütt csak vázlatosan és bizonyos vonatkozásait ban ismertetem. A Guilleragues számára készített követutasítás előírta, hogy kísérje figyelemmel a mat gyarországi és erdélyi eseményeket és azon fáradozzon, hogy az erdélyi fejedelemségben tartózt kodó Akakiával és Du Vernay Boucault-val, valamint a lengyelországi francia követekkel szorot san együttműködve megerősítse a magyar elégedetlenek vezérének Thököly Imrének a Habsr burgokkal szembeni ellenállási szándékát és megakadályozza az ingadozó Apafi Mihályt abban^ hogy békésen egyezkedni kezdjen Lipóttal. Ezenkívül bátorítania kellett a portát, hogy támot gassa a császár ellenségeit, vagy ha lehet személyesen lépjen fel a császár ellen.

3 A francia polit tika fő célja — tehát, hogy sem az elégedetlenek sem Erdély ne egyezzenek ki a császárral — $ következő években is változatlan maradt. Mindezért Guilleragues viszonzásul a francia király támogatását ajánlotta és garanciáját a magyarok ügyének rendezése során. Guilleragues és Erdély ügyei 1679-1681 j Guilleragues követsége kezdetén — az oroszországi háború miatt a porta kevés hajlan dóságot mutatott arra, hogy akcióba lépjen a császár ellen. A francia-török kapcsolatokat ekkor két dolog hidegítette el. Az egyik egy protokoláris ügy volt — a francia követ ülőhelyét ugyanig a nagyvezírnél alacsonyabban' helyezték el Kara Musztafa audienciáján. A követ tiltakozott ez ellen, a nagyvezír pedig nem fogadta őt ünnepélyes kihallgatáson. A másik dolog, az előbbivé) szoros összefüggésben, a khioszi incidens volt. Duquesne 1681 júliusában a khioszi kikötőben meghúzódó tripoliszi kalózokat üldözve, ágyúzni kezdte a kikötőt és súlyos károkat okozott^ számos muzulmánt megölt. Duquesne ezen akciója nagy félelmet keltett a portán és ameddiy vissza nem húzódott a francia partok közelébe, a törökök fenyegettetve érezték magukat a franciák által. Duquesne akciójának van egy igen érdekes magyar történelmi vonatkozása:

3 Guilleragues 1681. október 25-i levelében azt írja: „A vezír helyettese (lieutenant du vizír) hivatta a magyarországi elégedetlenek és Apafi rezidenseit azért, hogy megmondja nekik, hogy a Franciaország elleni háborúra gondolnak, ezért futárokat küldjenek, hogy értesítsék (Apafit és az elégedetleneket), hogy semmi új vállalkozásba nem szabad kezdeni a császár ellen."

4 Valószínűleg ez lehet az egyik oka annak, hogy az 1681. évi hadjárat oly hirtelen ért véget, s a váradi pasa 1681. október 11-én visszaindult, s néhány nappal ezután Apafi is elvonult Szatmár alól. 33