Gazdaság és mentalitás Magyarországon a török kiűzésének idején. Szécsény, 1985. december 3-4. (Discussiones Neogradienses 4. - konferencia kötet. Salgótarján, 1987)

Petneki Áron: SACRE EREMUS. A szécsényi ferences templom stallumainak ikonográfiájához

i remete Szent Antal mind a remeteséget díszítette. Ha a látogatónak szerencséje volt, egy elkülönített barlangban optikai nézőszekrényben, „Microscopiumon" keresztül 13 remetét és remetenőt is láthatott. Nagy volt a meglepetése, amikor kiderült, hogy az emberfölötti nagyságúnak vélt alakok mindössze arasznyiak.

15 A remeteség tájban való elhelyezésének legizgalmasabb közép-európai példáját azonban Franz Sporck gróf szolgáltatta a XVIII. század elején. Észak-csehországi, kuksi birtokán nemcsak Szt. Antal és Szt. Pál remeteségét rendezte be, hanem az erdő közepén, természetes sziklából faragtatta ki a remetebarlangja előtt négykézláb mászó Guarinust és Onufriust.

16 Nemcsak parkokban, hanem kolostorok közelében, főúri birtokokon, búcsújáróhelyek, „szentkutak" mellett is létrejöttek „igazi" remeteségek, ahol egy-egy, a kolostorból a szigorúbb penitencia által a biztosabb üdvözülés reményében eltávozó szerzetes lakott és tartotta fenn magát kegyes adományokból. Még tehetős középnemesek, városi tisztségviselők is alapítottak ilyet. 1758-ban pl. Mentler Mihány nagyszombati főbíró Pest megyei birtokán, Pusztazámoron Jeromos atya, azaz Lenthy István ferences szerzetes számára remetelakkal egybeépített kis templomot emeltetett. Jeromos atya már 22 évi, Nagyszombat mellett töltött remetéskedést tudva maga mögött, költözött új lakhelyére. Az építészetileg is érdekes kis emlék romjaiban ugyan, de még ma is áll.

17 A bűnbánó szőrcsuhát, a vezeklőszerszámokat nemcsak remeték használták. Nemegyszer vallásos látványosságok kellékeivé váltak, méghozzá nem csupán jezsuita diákok előadásaiban. Egervárott a jezsuiták missziója alkalmával pl. gróf Széchenyi Ignác szőrzsákba öltözve, fején töviskoszorúval, vállán súlyos kereszttel vett részt az engesztelő körmenetben.

18 A kora-újkori mentalitásban a remete-életről kialakult kép ilyen összetettsége is indokolja azt, hogy tudatos témaválasztással van dolgunk a szécsényi stallumok esetében is, és nem holmi „falusias jellegű" darabbal állunk szemben. Végezetül essék szó arról is, hogy a tisztán lelkiekre koncentráló szerzetesi aszkézissel, a kórusimában való elmélyedéssel sok baj lehetett már a múlt században is. Ennek bizonyságai azok az incisiok, magyarán azok a bicskavésések, amelyeket az unatkozó szerzetesek hagytak maguk után, emlékképpen a stallum deszkáiban. Az önmagát láncokkal gyötrő Gualfardus példája úgy látszik, nem hatott eléggé a világ hívságos rózsaláncaival szemben. Erről tanúskodik az alája bevésett felirat: „KIVETKŐZÖTT ALEXIUS". 211