Gazdaság és mentalitás Magyarországon a török kiűzésének idején. Szécsény, 1985. december 3-4. (Discussiones Neogradienses 4. - konferencia kötet. Salgótarján, 1987)

Soós Sándor: „... a búcsújárások meg nem szűnnek.” A barokk búcsújáróhelyek sajátosságainak kialakulása a XVII. századi Magyarországon. Adatok a búcsújáróhelyek jövedelemforrásaihoz

2. A Szent Vér kegyhelyek: A IX. századtól folynak viták az Eucharistiáról, ettől kezdve Krisztus valóságos szentségi jelenléte kerül a középpontba.

5 Ahogy előtérbe helyeződik a dogma, eretnekek támadják,

6 sőt még a miséző papokat is elfogja a kétség, hogy Krisztus valóban jelen van-e az Oltáriszentségben. Az új dogmát csodák igazolják Német-, Francia- és Olaszországban; a kétkedő miséző pap előtt felforr a bor és kiömölve foltot hagy az oltárkendőn stb.

7 A Szent Vér tiszteletének fénykora a XIV. század, s az ezzel kapcsolatos csodák szinte mindenütt előfordulnak 1500-ig. Az Oltáriszentségen esett sérelmek miatt a szerzetesek — főleg a domonkosok és ferencesek — előszeretettel foglalkoznak az Üdvözítő kínszenvedésével.

8 Ekkor kerül előtérbe a pietás ábrázolás-tisztelet, amely már átmenetet jelent a Szűzanya kegyhelyei felé. Magyarországon a későközépkori búcsújáróhelyek tekintélyes része — Báta, Szeged, Kassa, Ludbreg, Vasvár, Győr, Pécs, Garamszentbenedek — volt Eucharistikus jellegű.

9 A legjelentősebb ezek közül Báta.

10 A hazai kultuszról csak kevés adat maradt fenn, amelyek zömmel 1400 és 1526 közé tehetők. 3. A Piéta kegyhelyek: A Piéta kultusz eredetét még nem sikerült tisztázni. Keletkezése feltehetőleg a keresztesháborúk idejére nyúlik vissza, a Szentföld élményből született passiómisztika hozhatta létre. Tiszteletében főleg a koldulórendek járhattak elől.

11 A legrégebbi Szűz Mária kegyhelyeken többnyire Pietákat találunk, s e zarándoklatok fénykora a XIV. század.

12 Hazánkban több, barokk korban előkerült későgótikus Piéta szobor körül alakult ki búcsújáró kultusz: Sasvár, Nyitra, Eger, Sümeg, Felsősegesd, Gyöngyös. Ezeken kívül még a pozsonyi Káptalan, Holics, Királyfalva, Radvány, Egerszalók, Dragotin búcsújáróhelyeken is Piéta volt a kegyszobor, illetve kegykép.

13 4. Szűz Mária kegyhelyei: A hazai búcsújáróhelyek közül számban, s a XVII. századtól kezdve jelentőségében is messze kiemelkednek. Számuk meghaladja az összes többi kegyhelyét, eddig több mint 120 Mária kegyhelyről vannak adataim. A katolikus dogmatika szerint Szűz Máriát kiváló vallási tisztelet (cultus hyperduliae) illeti meg, ami kisebb mint az Istennek kijáró imádás (cultus latriae), de több mint a szentek tisztelete (cultus duliae).

14 A hyperduliae nem közbülső fok az Isten iránt tanúsított latriae és a szenteknek kijáró duliae között, hanem a duliae-nek egy magasabb foka.

15 A szentek tiszteletének legelterjedtebb formája a közbenjárásuk kérése. A Mariológia szerint Mária közbenjárása minőségileg nem különbözik a szentek közbenjárásától, de intenzitásában és extenzitásában igen, vagyis jóval hatékonyabb, univerzálisabb kegyelem közvetítés.

16 Mária szüzességét, istenanyaságát már az I. század végétől emlegetik. A IV. században találkozunk az első Mária ünnepekkel, s ekkor már templomokat építenek tiszteletére. Nagy hatással volt a Mária kultusz elterjedésére az efezusi zsinat (431), ahol a legrégibb dogmáját mondták ki; Mária Isten anyja (theotokosz).

17 Tisztelete a középkorban virágzik fel, ünnepeinek száma nő, egyre jelentősebb helyet foglal el a vallásos életben. A XII. században már tömegesen keletkeztek Mária kegyhelyek, amelyek közül elsősorban a szerzetesek által gondozottak lettek népszerűek.

18 Hazánkban a Mária tisztelet gyökerei az Árpád-korban keresendők, több koraközépkori monostorunkat szentelték fel tiszteletére, s számos templom búcsúja esett Mária valamelyik ünnepére. 193