Gazdaság és mentalitás Magyarországon a török kiűzésének idején. Szécsény, 1985. december 3-4. (Discussiones Neogradienses 4. - konferencia kötet. Salgótarján, 1987)

Soós Sándor: „... a búcsújárások meg nem szűnnek.” A barokk búcsújáróhelyek sajátosságainak kialakulása a XVII. századi Magyarországon. Adatok a búcsújáróhelyek jövedelemforrásaihoz

Soós Sándor „ ... A BÚCSÚJÁRÁSOK MEG NEM SZŰNNEK." A BAROKK BÚCSÚJÁRÓHELYEK SAJÁTOSSÁGAINAK KIALAKULÁSA A XVII. SZÁZADI MAGYARORSZÁGON. Adatok a búcsú járóhelyek jövedelemforrásaihoz Esterházy Pál írja az 1696-ban Nagyszombatban megjelent Mennyei korona ... című könyvében Rojt búcsújáróhelyről

1 : ,, ... midőn a Pogány Török az egész földet elpusztíttaná, ezen Szent Hely is éppen le-romla; de mindazonáltal a Korösztyén hívek ájtatossága azzal nem távozék, hanem ugyan gyakorta járnakvala annak utánna - is oda, sok malasztokat vévén Isteniül, s valamint régenten, úgy most-is, a Búcsú járások meg nem szűnnek." Eddig az idézet, amelyből két alapvető megállapítás olvasható ki; Rojt már a török kor előtt is búcsúhely volt, és szakrális vonzereje megmaradt a nehéz időkben is. Röjthöz hasonló, vagy annál is súlyosabb körülmények közé kerül a XVI. század folyamán a középkori Magyarország számos búcsújáróhelye. Ennek oka a török hódítás mellett a protestantizmus viszonylag gyors és erőteljes térnyerése volt. A politikai és vallási viszonyok megváltozásának következménye lett a XVII. században a búcsújáróhelyek jellegének és struktúrájának átalakulása. Mielőtt az átalakulásról esnék szó, nézzük röviden a középkori előzményeket. Roumuold Bauerreis időben és jellegben elkülönítve osztályozta a keresztény Európa zarándoklatait

2 ; 1. A korai középkorban a szentek sírjainak felkeresése és a keresztesek zarándoklatai. 2. 1350-ig az Eucharistikus Szent Verés Üdvözítő búcsújárások. 3. 1450-ig a Piéta zarándoklatok. 4. 1 700-ig és később a Szűz Mária búcsújárások. A magyarországi kegyhelyképződésben természetesen fáziskésés tapasztalható a nyugat-európaihoz képest, de Bauerreis osztályozása a magyar anyagra is alkalmazható. 1. A szentek kegyhelyei : A középkorban elsősorban Szent István székesfehérvári, Szent László váradi, Kapisztranói Szent János újlaki sírjához és Remete Szent Pál budaszentlőrinci ereklyéihez zarándokoltak.

4 De ismert kegyhelye volt még Szent Istvánnak Pannonhalma, Szent Jobb, Zágráb, Szent Lászlónak Búcsúszentlászló és Zalavár, Szent Gellértnek Budán a Gellért-egyház és Marosvásár, Margit királyleánynak pedig a szigeti sír. Lehetne folytatni még a felsorolást, de az elhangzottakból is kiderül, hogy akkor a leglátogatottabb kegyhelyek a magyar szentek sírjait, illetve a hazánkban meghalt vagy haláluk után idehozott szentek ereklyéit őrző templomok, apátságok és kolostorok voltak. Ha a középkortól a XX. századig tekintem át az egyes szentek jelentőségét a hazai búcsújárásban, akkor már az is sokat sejtet, hogy jelenleg 35 szent (vagy annak tartott) 76 búcsúshelyéről vannak adataim. A szentek és szentéletűek a következők: Alamizsnás János, Anna, Antal, Antiochiai Margit, Apollónia, Donát, Egyed, Erzsébet, Fábián és Sebestyén, Farkas, Francia János, Gál, Gellért, György, Imre, István, János, Jeromos, Kapisztranói János, Katalin, Keresztelő János, Kozma és Dámján, László, Lénárd, Lőrinc, Magdolna, Margit, Miklós, Olajbafőtt János, Péter és Pál, Remete Pál, Rozália, Rókus, Vendel. Idesorolható még Mindenszentek és a Halottak napja is. 192