Gazdaság és mentalitás Magyarországon a török kiűzésének idején. Szécsény, 1985. december 3-4. (Discussiones Neogradienses 4. - konferencia kötet. Salgótarján, 1987)

Iványi Emma: A „Magyar Einrichtungswerk”

74. Iványi E. i.m., 138., 6. jegyzet. 75. Az Einrichtungswerk másolatai: 1) a Széchényi Könyvtár kézirattárában Fol. Germ. 210. jelzet alatt található az a példány, amelyet Széchényi Ferenc másoltatott le a Víczaykönyvtárban, egy 1689. keltű kötetből. 2) A Viczay-könyvtár példánya ma a Magyar Tudományos Akadémia kézirattárában van, Jogt. 2.-r. 53. jelzet alatt, s ugyanitt még egy másolati kötet is van. Ezekben a másolatokban a nádori tervezetet F. jel alatt találjuk, az Einrichtungswerk mellékletei között. 76. MOL., Esterházy család ... Pál nádor iratai (P 125.-8460.) 77. Uo.:... Repositorium 69. 2. kötet, 13-14. 78. Uo., 16. 79. Uo.... Pál nádor iratai (P 125.-5982.) '••'•. 80. Uo.... Repositorium 69. 2. kötet 20-21. 81. Uo.,20. 82. Batthyány család körmendi levéltára. Missiles (P 1314), 26255. 83. MOL, Esterházy család... Pál nádor iratai (P 125.-8462) 84. MOL., Esterházy család ... Repositorium 69. 2. kötet, 21-52. 85. A megadományozottak feltehetőleg nádori adományban részesültek. 86. Az uralkodói és főpapi pártfogás és védelem alatt álló katolikus egyház lassan nyerte viszsza korábbi jellegét a hódoltsági területen. Erre sok példa hozható fel. Várad visszafoglalásakor, 1692-ben Benkovich Ágoston volt a püspök, aki nagy erőfeszítéssel fogott a romokban heverő város s benne az egyházi épületek újjáépítéséhez. Fáradozásaiban követte Csáky Imre püspök, később kalocsai érsek. De az új székesegyház alapkőletételére csak 1752-ben, Forgách Pál püspöksége alatt került sor. Befejezése és felszentelése 1780-ig húzódott. (Bunyitay Vince: A váradi püspökség története alapításától a jelenkorig. IV. k., Debrecen, 1936. 19. és 20. könyv. 167—356.) — A csanádi püspökség reménytelen helyzetéről Takáts Endre: Gróf Nádasdy László csanádi püspök. Szeged, 1943. с könyvében számol be (24—25.) A királyi Magyarországon idegen püspökök kapták meg az eléggé rendezett állapotban lévő egyházmegyéket (27.) Amíg tehette, mint győri nagyprépost inkább ebben a városban lakott, de az 1723. évi országgyűlés rendelkezései értelmében haláláig (1729) Szegeden tartotta székhelyét. Egyházmegyéjének székesegyháza az ottani Szent Demeter templom lett. Egyházmegyéjének kettészakítását meg tudta akadályozni, de helyreállítása terén éppen olyan lassan haladt és keveset ért el, családi s egyéb összeköttetései ellenére is, mint püspöktársai. (139.)