Gazdaság és mentalitás Magyarországon a török kiűzésének idején. Szécsény, 1985. december 3-4. (Discussiones Neogradienses 4. - konferencia kötet. Salgótarján, 1987)

Iványi Emma: A „Magyar Einrichtungswerk”

87. Buda mielőbbi székhellyé tétele a régi Magyarország helyreállításának reményét tükrözi, de csak évtizedek múltán kerülhetett rá sor, a régitől ugyancsak eltérő országban. 88. 1613:9. törvényci kk, 1. §. 89. U.o. 90. 1618:15. Az ország kincstárnokáról szóló törvénycikkek megújítása. 91. Ld.:15. jegyezet és 1681:15. 92. 1681:14, a kincstárnok magyar ember legyen (ekkor ugyanis Kollonich Lipót volt a magyar kamara elnöke). 93. 1609:72. törvényei kk 94. 1536:15. törvénycikk 95. Közben a bécsi kormány a Paar-csaIáddal alkudott. Egészen a Rákóczi-szabadságharcig ebből a családból került ki a magyar udvari főpostamester, Paar Károly József gróf. Ember Győző: Az újkori magyar közigazgatás története. Bp., 1944. 379.: A Paar-család h übé ru rasága с ím ü fejezet. 96. 1687-1688. évi országgyűlés. 1 -4. törvényei kk. 97. Minden országgyűlés egyik cikke az országhatár ellenőrzéséről szólt. A több szakaszra osztott határra általában főúri birtosokat küldtek ki. A szervezés a mindenkori nádor irányítása alatt állt. 98. 1687:17. törvénycikk 99. 1647:17. törvénycikk — Korábban II. Andrásnak I. Lajos által megerősített decretuma, és Ulászló király 3. decretumának 55. cikkelye. 100. 1681:45. törvénycikk, és a benne idézett korábbi törvények. 101. 1659:101, 1681:63, ökrök kivitele Buccari kikötőbe. 102. 1681:79. törvénycikk 103. 1655:31. törvénycikk: a mázsákat és a száraz és folyó testek mértékeit az egész országban egyenlővé kell tenni a pozsonyival. 104. 1655:49. törvényei kk. 105. A később megalakult nádori konkurzuson az adófelosztást ezen a módon vitték végbe, s a városok adóját az illetékes megye hajtotta be, de nem vita nélkül. 178