Gazdaság és mentalitás Magyarországon a török kiűzésének idején. Szécsény, 1985. december 3-4. (Discussiones Neogradienses 4. - konferencia kötet. Salgótarján, 1987)
Iványi Emma: A „Magyar Einrichtungswerk”
Az eredeti fogalmazványon és az eredeti tisztázaton kívül a nádori tervezet további fontosabb szövegvariánsai a következők: a) az eredeti fogalmazvány mellett levő, helyesírása szerint inkább 18. század eleji, mint egykorú másolat, 1688. április 3. kelettel, 72 b) az Esterházy-levéltárban lévő egykorú másolat, 73 c) az Einrichtungswerk-bizottsághoz küldött, a nádori kancellárián készült egykorú másolat, amelyet F. jellel mellékletként csatoltak a mű fogalmazványához s később ezzel együtt elpusztult. Kelte 1688. április 9. volt. 74 Az Einrichtungswerk későbbi, megmaradt másolataiban a nádori tervezet ugyancsak F. jel alatt található a mellékletek között. A tervezet ugyanúgy tagolódik, ha más sorrendben is, mint maga az Einrichtungswerk, amely egyházi, közigazgatási, igazságszolgáltatási, gazdasági és katonai fejezetekre oszlik. Az ország sorsát érintő, átfogó jellegű korábbi vagy későbbi tervezetekben is mindig ugyanezeket a fejezeteket találjuk. * A pozsonyi rendi gyűlés tervezete A munka 1688 őszén tágabb keretek között folytatódott. A nádori tervezetet végül is nem bécsi konferencián vitatták meg, amint erről korábban szó volt. Augusztus 6-án a király parancsot küldött a nádornak, egy magyar rendi bizottság összehívására, annak érdekében, hogy a pozsonyi országgyűlésen el nem intézett kérdésekkel tovább foglalkozzanak, a nádor mielőbb kezdje meg tevékenységét Széchényi György esztergomi érsekkel együtt. Mindketten válasszanak maguk mellé alkalmas munkatársakat, akikkel a nádor felterjesztésében szereplő pontokat megtárgyalják, utána pedig közvetlenül a királyhoz küldjenek jelentést. 75 Szeptember 6-án a császári seregek visszafoglalták Belgrádot (azaz Nándorfehérvárt). 11-én a nádor köpcsényi birtokáról köszöntötte a királyt, és jelezte, hogy átmegy Pozsonyba, a rendi gyűlés színhelyére. 76 Szeptember 15-én jelentette, hogy a királytól kapott pontokon serényen dolgoznak. A vajlásügyeket az esztergomi érsek a főpapokkal, a gazdasági ügyeket a magyar kamara, ő maga pedig a politikai és katonai vonatkozású pontokat tanulmányozza. Igyekeznek minél gyorsabban határozatot hozni. A jogász urak (Orbán István személynök, Szenté Bálint alnádor és mások) azonban nem akarnak belebonyolódni a törvények kijavításába, ami különben is hosszú időt kíván, mivel sok a törvénycikk. Ezért a nádor további parancsot vár a királytól. 77 Ugyanekkor hasonló tartalmú levelet írt Salm hercegnek, Kollonich Lipótnak és Stratmann osztrák kancellárnak. 78 Kollonich nem az esztergomi érsek, hanem a nádor véleményéhez csatlakozott, aki nem látta helyesnek, ha a megyék követeit is meghívják a gyűlésbe. Kollonich attól tartott, hogy a követek között protestánsok is lehetnek s így nagy vitákra kerülhet sor. 79 A nádor szeptember 17-i levelében megnyugtatta a királyt, hogy nehezen, de sikerült lebeszélni Széchényi érseket bizonyos megyék és városok meghívásáról, amelyeknek követei csak a nehézségek sorolásában lennének kifogyhatatlanok. Az érsek még azt is kívánta, hogy az egyes kérdéseket ne külön csoportok, hanem az egész bizottság együtt tárgyalja meg, ami ismét csak fölösleges vitákra vezetett volna. 80 A nádor ugyanezen a napon az adókérdéssel kapcsolatos véleményét is közölte Koilonich-csal: ebben az ország nélkül ők itt nem dönthetnek, de egyéni véleménye az, hogy ha nem jön be katonaság, akkor 15.000 porciót ki lehet vetni. 81 Szeptember 19-én Kéry Ferenc, a magyar kancellár helyettese közölt híreket a tanácskozásról Batthány Ádám dunántúli főkapitánnyal: rövidesen készen lesznek s Kéry fogja Bécsbe vinni a jelentést s ugyancsak ő már felírt a királynak az adó ügyében, ,,supplicalunk, könyörgünk az iránt". Ami az egyes pontokat illeti, csak általánosságban foglalhattak állást, az egész ország helyett néhányan nem dönthetnek. 82 Szeptember 21-i levelében a király megköszönte a nádor buzgalmát és fáradozásait. 83 165
