Gazdaság és mentalitás Magyarországon a török kiűzésének idején. Szécsény, 1985. december 3-4. (Discussiones Neogradienses 4. - konferencia kötet. Salgótarján, 1987)
Iványi Emma: A „Magyar Einrichtungswerk”
A pozsonyi rendi gyűlésnek a fent említett öt ponttal kapcsolatos kívánságait és javaslatait a nádori hivatalnak ugyanabba a jegyzőkönyvébe írták be, ahová az 1688. április 9-i nádori tervezetet. 84 A gyűlés célja az volt, hogy ennek pontjait kibővítse, kiegészítse, terjedelme ezért sokkal nagyobb s nem a nádor írásával készült. Ezen a helyen szószerinti fordítást nem adhatunk, csak tartalmi kivonatot. Pozsony, 1688. szeptember 22. Ő szentséges felsége által 1688. szeptember 13-ára a pozsonyi gyűlésre összehívott tanácsos uraknak ugyanezen szentséges felség részére átküldött véleménye A pozsonyi bizottság nem a közigazgatást és az igazságszolgáltatást tette az első helyre, hanem a vallásügyet, mivel a katolikus egyház helyzetének megerősítésére törekedtek. Ezt a részt főpapok készítették, Széchényi György esztergomi érsek irányítása alatt. Mindenekelőtt a protestánsok visszaszorításának kérdésével foglalkoztak. A békesség kedvéért meghagyták az 1687—1688. évi országgyűlés 21. törvénycikkét, amely megújította az 1681:25. törvénycikket, holott ezzel nem csak a klérus nem értett egyet, hanem a bárók és a mágnások sem s ellene volt sok világi katolikus is. A protestánsok ugyanis kevesellték a vallástörvény engedményeit, a katolikusok nagy része sokallta. Megállapították, hogy a töröktől visszafoglalt részeken, éppen a király számára fenntartott területen igen soka prédikátor, akik erőteljesen terjesztik hitüket. Ezt a helyzetet kiküldött és még ki küldendő biztosok útján kívánták megváltoztatni. — Miután Erdély és a Részek is visszatértek, kérték, hogy a király forduljon a pápához és erősíttesse meg püspökségében a már 1685 óta működő Kada Istvánt. Szeretnék, ha a kolozsvári káptalan is visszakaphatná régi helyét. Ha majd a váradi püspökséget is visszafoglalják, mindjárt kapja meg a neki járó tizedeket s már most gondoskodni lehetne az eddig felszabadult területen levő birtokai visszaadatásáról is. Ezeket a királyi kincstár és világi urak szerezték meg. Az egri püspökség és a káptalan ugyancsak kerüljenek vissza régi székhelyükre. E püspökséghez tartozó prépostságok és apátságok egy részét most vagy a kincstár, vagy protestáns urak birtokolják, de később alkalmas és érdemes személyeknek kellene adományozni. A kalocsai érsekség még nem alkalmas arra, hogy az érsek székhelye legyen, de legalább egy püspököt kellene odaküldeni helyetteként. S vissza kell szerezni birtokainak világiak kezére került részét. Főleg Wesselényi Ferenc nádor volt az, aki különféle nemeseknek sokat adományozott belőlük. 85 A csanádi püspök már most is visszatérhetne székhelyére, ha visszakapná birtokait. A pécsi püspökségben már székhelyén tartózkodik Radonay Mátyás püspök, de birtokai még a Zrínyi és a Draskovich család kezén vannak. Az egyházmegye területe igen nagy, sok a plébánia s a plébánosok eltartásáról gondoskodni kell. Hasznos lenne, ha a pécsváradi és a siklósi apát is itt tartaná székhelyét. A budai prépostságnak valamikor szinte érsekség jellege volt, mielőbbi helyreállítása már ezért is szükséges. A káptalan ellátását Eszékről kapja, úgy mint régen. A prépost mellett pedig legyen legalább két-három kanonok. A szerémi püspök ugyancsak visszatérhet székhelyére s ideiglenesen megtarthatja a közel lévő pécsváradi apátságot. Hasonlóképpen visszatérhet a boszniai püspök is a Pozsega és Gradiska közötti térületre, ha megfelelő ellátást kap. Az ugyancsak visszakerült hatvani prépostság mellett rövid idő alatt jelentős mezőváros fejlődött volna ki, ha a budai kamarai adminisztráció felügyelője ebben meg nem akadályozza. így azonban elnéptelenedik, mivel sokan voltak kénytelenek a zaklatások elől máshova költözni. Balogh Miklós váci püspök kötelességét nem feledve, székhelyére ment, de három hónap múlva távoznia kellett. Hozzáfogott a templom újjáppítéséhez s magának is kezdett egy házacskát építeni. De az említett kamarai felügyelő minden püspöki jövedelmétől megfosztotta és eltiltottam még a török időkben is kapott tizedektől. Könytelen volt tehát elhagyni székhelyét. Rátértek ezután az esztergomi érsekséggel kapcsolatos kérdésekre. Esztergom és Érsekújvár, ha a király hozzájárul, az érsekségé lehetne, 166
