Gazdaság és mentalitás Magyarországon a török kiűzésének idején. Szécsény, 1985. december 3-4. (Discussiones Neogradienses 4. - konferencia kötet. Salgótarján, 1987)

Varga J. János: Inszurrekció, kvártély és porció (Megyei teherviselés a felszabadító háború időszakában)

tek, helyettük a lakosság házaiban szállásolták el a katonaságot, a már felszabadított megyékben és a török által meg nem szállt területeken, a falvakban és a városokban, esetleg a végvárakban. Az 1683 őszén királyi rendelettel bevezetett téli beszállásolást és az ezzel együtt járó porció részét képezte a lakosságra kivetett hadiadónak, melyet pénzben és természetben hajtottak be. A porció a katonaság ellátásának egységét, s egyben a lakosság legsúlyosabb terhét jelentette: a paraszt- vagy polgárházaknál november elejétől, április végéig kvártélyozó katonának naponta egy porciónyi élelem (orális porció), lovának egy porciónyi takarmány (ekvilis porció) járt. A hadvezetés a havi porció összegével számolt, vagyis a tisztek, a legénység és a lóállomány havi szükségletét határozta meg. Egy lovaskatona egy hónapi ellátásának pénzben kifejezett értéke élelmiszer porció esetében 5—6 forintot, lovának járó takarmány esetében 3—4 forintot jelentett. Ezt a személyekre kiszámított 8—10 forintnyi összeget beszorozták a hadsereg létszámával, hozzáadták a tiszti porciókat, és a teljes szükségletet, illetve annak pénzben kifejezett értékét felosztották a terheket viselő országok, tartományok, Magyarországon a vármegyék között.

13 A megyei kivetést minden év őszén adóösszeírás előzte meg. A szolgabírák rendszerint szeptemberben végigjárták községeiket és számba vették, hogy mennyi az adóalap, azaz a háztartások, boltok, műhelyek száma, a vetésterület, az állatállomány nagysága, a termények és a bor mennyisége. Ez az összeírás szolgált alapul a hadiadó (és más adók) arányos szétosztásaho

7 a teherbírásnak megfelelően. A porció elosztást — a központi szükségletek, a helyi teherbíró képesség és a limitált élelmiszer árak figyelembe vételével — a nemesi közgyűlés hajtotta végre, lebontva a megyére kivetett mennyiséget járásokra, uradalmakra, helységekre, végül portákra, mint a legkisebb adózó О egységekre.

14 A jobbágy portáknál és városi polgárházaknál —esetenként nemeseknél is —elszállásolt katona számára a gazdának naponta 2 font (1,12 kg) kenyeret, 1 font húst és 1 icce (0,85 liter) bort vagy 2 pint (5,1 liter) sört kellett biztosítania. Császári rendelet szabta meg, hogy az élelmen kívül ágy, tüzelő, világítás vagyis gyertya is jár, a katona lovának pedig naponta 6 font zab, 8 font széna és hetenként 2—3 kötés (kéve) szalma. A tiszteket a közembereknél több illette meg — az ezredest élelmezésén felül havonta 62, az alezredest 21—23, a kapitányt 18—24 porció —, s mivel ezt természetben elfogyasztani aligha tudták, a szállásadóknak a többletet pénzben kellett megváltaniuk. Ez azt jelentette, hogy egy ezrednél kb. 500 porciót készpénzben fizettek ki, ami 2500—3000 forintot tett ki.

15 A tábornokoknak ún. „Generalstabportio" járt. Caraffa és Rabattá 1683 telét Mosón vármegyében töltötték, s akkor személyenként és havonta 2 ökröt, 4 borjút, 4 bárányt, elegendő zabot és 4 szekér szénát kaptak ellátmányként, adjutánsaik fejenként 2 bárányt, 10 mérő zabot és 1 szekér szénát. Lotharingiai Károly és törzse 1685 februárjában Sopronban kvártélyozott, s ellátásukról Sopron, Kismarton és Ruszt polgárai kö9 zösen gondoskodtak: 150 forint készpénzért 75 orális- és 160 ekvilis porciót, 12 csöbör (1 nagy csöbör = 84,6 liter) jó minőségű bort és 8 csöbör gyenge bort szolgáltattak ki.

16 Ezek a számok ijesztő magasságot értek el az egész császári regiment esetében. Az átlagosan 50.000 főt számláló hadsereg havonta 3 millió font (1500 tonna) kenyeret, másfél millió font (750 tonna) húst, másfélmillió icce (12.750 hl) bort vagy 3 millió pint (76.500 hl) sört fogyasztott el, a lovak ellátására - 30.000-es lóállományt véve alapul az igásállatokkal együtt — 5,4 millió font (2.700 tonna) zabot, 7,2 millió font (3.600 tonna) szénát és 240-360.000 kötés szalmát fordítottak. Az 1680-as évek áriimitációját és az országrészenként különböző mértékegységeket alapul véve mindez kifejezhető pénzértékben is, ha 1 köböl (50—80 liter) búza 127