Adatok a Magyarországi szénbányászatról. Salgótarján, 1984. október 9-10. (Discussiones Neogradienses 2. - konferencia kötet. Salgótarján, 1985)

Kovács Anna: A bányászok életmódja a szókincsvizsgálat tükrében

1. a nógrádi, Etes környéki bányász-szaknyelv szókincs anyaga sem volt egységes (idegen, jövevény, magyar eredetű szavak), 2. sikerülhet a régi szóhasználat nyomait manapság is föllelni, hisze a nyelv bár állandóan változó, de meglehetősen konzervatív képződmény, 3. megkísérelhető mintegy rekonstruálni milyen fogalmakat használtak, hogyan beszéltek bányász elődeink. (Ez utóbbit a vizsgálat legfontosabb feladatának tartjuk.) III. A munka fázisai: 1. Szógyűjtés: — Hely: A gyűjtőmunkát Etes faluban és a környező bányatelepeken (Amália és Albert-aknán) végeztük el. — Idő: Először 1982 nyarán, majd 1983 nyarán újabb ellenőrző vizsgálatot végeztünk. — Módszer: A gyűjtés módszeréül a kérdőívet (amelynek segítségével szisztematikusan haladtunk) és a magnós felvételt (ami egy kötetlenebb beszélgetésre adott alkalmat) választottuk. A kérdőív első egységében az általános, személyi adatokon kívül (név, születési év, hely, lakcím, foglalkozás) rögzítettük a család származási helyét, azt, hogy a családból kik dolgoztak még bányában és miért választották a bányát munkahelyül. Ezt követően 8 témacsoport szóanyagára különböző munkafolyamatok, foglalkozások, munkahelyek, eszközök... stb.) kérdeztünk rá, és végül ábrákat, képeket is fölismertettünk, megneveztettünk. — A gyűjtőmunka során kitöltöttünk 20 értékelhető kérdőívet, és felvettünk kb. ugyanennyi magnós beszélgetést. — Kérdezettek: Abból az elgondolásunkból kiindulva, hogy a régi szaknyelvet kívánjuk rekonstruálni, arra törekedtünk, hogy idős bányászokat szólaltassunk meg. A megkérdezettek kivétel nélkül az 1900-as évek elején születtek (a legidősebb: 1899-ben, a legifjabb: 1917-ben.) Sokan közülük már 14-15 éves korukban a bányánál dolgoztak. Legtöbben egy-egy megyei vagy a megyében meghonosodott bányász-dinasztia tagjai voltak (apjuk, nagyapjuk, bányászként dolgozott, illetve részben a földből, részben a bányából élt.) A műszaki értelmiség a gyűjtőmunkából egyelőre kimaradt.) 2. A gyűjtött anyag feldolgozása Az összegyűlt szakszó-anyagot két szempontból elemeztük, ti. milyen jelentőségűek, és milyen eredetűek, majd rendszereztük a szakszavakat. Jelentés alapján a szavakat fogalomkörönként csoportosítottuk. 40