Adatok a Magyarországi szénbányászatról. Salgótarján, 1984. október 9-10. (Discussiones Neogradienses 2. - konferencia kötet. Salgótarján, 1985)

Vonsik Ilona: Adalékok Etes politikai mozgalmához

Vonsik Ilona: ADALÉKOK ETES POLITIKAI MOZGALMAIHOZ Előadásomban Etes és bányatelepei munkásmozgalmának a kezdetektől a felszabadulásig terjedően, s ezen belül is néhány jellemző jelenség vázlatos áttekintésére válalkoztam, de elkerülhetetlen más településekkel való egy-egy összefüggés, részkérdés érintése is. Ez alkalommal ezért csak néhány vonatkozást, a kutatási terület keresztmetszetét próbálom bemutatni a feltárt adatok alapján. Etes és bányatelepei sajátos helyet foglaltak el mind a termelési, mind az államhatalmi-közigazgatási, mind a politikai szféra tekintetében. E sajátos helyzetet jellemzi, hogy Etes munkás lakossága a gazdasági-termelési-tulajdonviszonyokat tekintve, két társulathoz kapcso lódott a vizsgált korszakban: a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt.-hez és az Északmagyarországi Kőszénbánya Rt.-hez. A munkások három etesi aknában — az Amália, az Albert és a Rau-aknában több községből szerveződtek nem állandó, nagyon is változó munkavállalással, így Karancsaljáról, Lapujtőről, Baglyasaljáról, Ságújfaluról, Etesről és telepeiről, ugyanakkor etesi illetőségű bányászok a gusztávaknai, a baglyasaljai, majd az 1930-as években a ságújfalui bányában is dolgoztak. Etes község államhatalmilag, közigazgatásilag a szécsényi járás főszolgabírói hivatalához tartozott. Etest politikai és mozgalmi élete Salgótarjánhoz kötötte, főként a tevékenység szervezését és irányítását illetően. A Magyarországi Szociáldemokrata Párt és a Bánya- és Kohómunkások Országos Szövetségének helyi csoportjai a salgótarjáni titkársággal tartottak kapcsolatot. A baloldali, kommunista tevékenység elsősorban Baglyasaljához csatolódott, mert itt működött a Kommunisták Magyarországi Pártja kerületi bizottsága, de Karancsaljáról is kaptak elvtársi segítséget. Az államhatalmi erőszakszervezeteket tekintve csendőrkerületileg Etes szintén Baglyasaljához tartozott. Ez utóbbi szinte törvényszerű, mert ahol a forradalmi mozgalom központja, ott az Mnyomó, a mozgalmat üldöző szervezet központja is. Mindezek a tényezők és bonyolult viszonylatok nehezítették és nem kevés gonddal tűzdelték meg a téma kutatását és feldolgozását. A munkásmozgalom bonyolult, sokszínű történelmi jelenség. Társadalmi, gazdasági, politikai, ideológiai, kulturális, szociális lét és aktivitási formák együttesen élnek benne, de nem párhuzamosan, elkülönülten, hanem szövevényes alá- és fölérendeltségi viszonyban, állandó kölcsönhatásban. A munkásmozgalom összetett és szerteágazó volta következésképpen sokágú kutató-feltáró-feldolgozó munkát igényelt. A vizsgált anyagban események, egyéniségek, pártok, szervezetek tárultak fel, amelyeknek mozgása, változása, mennyiségi növekedése, minőségi átalakulása a részkérdések megértésétől a szintézisig vezet el, ami tulajdonképpen nem más, mint a megye politikai-mozgalmi arculatának megjelenése. Etes munkásságának gazdasági, politikai küzdelmei — hasonlóan más településekéhez — kétségtelen, hogy az egész iparmedence harcaihoz kapcsolódnak, megjelenésük sok tekintetben azonos, más vonatkozásokban viszont a helyi adottságok, viszonyok és lehetőségek kapcsán eltéréseket is mutatnak. A küzdelem kimenetelénél a konkrét viszonyok szerepéről nem feledkezhetünk meg. Csak jelzem, hogy az imperializmus korában a munkás naponként, ösztönösen vagy tudatosan osztály harcban állt, s e harcot a helyi viszonyok motiválták. Az etesi bányászok szervezettségét, politikai öntudatának kialakulását, fejlődését s ennek a mozgalmi tettekre gyakorolt hatását a település összes társadalmi tényezőinek vizsgálatá30