Szirácsik Éva (szerk.): Uradalmak kora - Discussiones Neogradienses 10. (Salgótarján, 2010)

Tarkó Ilona: Anyagi kultúra és rabkereskedelem Batthyány II. Ferenc idején

DISCUSSIONES NEOGRADIENSES 10. - URADALMAK KORA

ez a teljes összegnek csaknem 12%-át tette ki. Ha az értéket nézzük, Batthyány

II. Ferenc nagyon is jelentős hasznot várt a tisztséggel rendelkező raboktól: több mint 70 000 Ft-ot, ez az összes követelt sarc (hozzávetőleg 110 000 Ft) csaknem 70%-a. A regestrum írója nem adja meg Koppani Kara Hwzainnek [Koppányi Kara Hüszejn] a tisztségét, de a követelt sarc nagyságából egyértelműen kiderül, hogy főrangú emberről lehet szó: „sarca ezör arany, háromezör forint ára érő[\] marha, egy úrnak való ló. Ugyancsak ismeretlen okból kimagasló értékű a forrásban megtalálható egyetlen női rab (bulya). Egészen biztos, hogy nem közönséges asz- szonyról van szó: „Az ű sarca kedig hatezör forint, fele marha73 74 és az fele készpénz.”75 A többiek esetében ún. „közönséges” rabokról beszélhetünk, a rabok zöme ez az utóbbi kategóriába tartozik (55 vagy 56 személy, 70,9%). Ez alátámasztja Pálffy Géza megállapításait, miszerint a közönséges rabok száma a magasabb, hiszen ő ide sorolja az alajbégeket, odabasákat, agákat is, főrangúnak pedig a pasákat és bégeket tekinti.76

Ha az összes rabot vizsgáljuk, akkor legalább háromféle váltságíjat találunk: a készpénzben, a meghatározatlan „marhában” és a meghatározott konkrét áruban követelt váltság. Ez utóbbi talán a legérdekesebb, ugyanis az adott füzetben 40-féle követelt árut találhatunk: az élő állattól a lószerszámokon és textilféleségeken keresztül a különböző használati cikkekig (ártány, bélés, bors, csáprág,77 csizma,78 farmatring,79 fék, hámalj, heveder,80 homlokelőf!],81 karmazsin,82 ke73 MOL P 1313/248. cs. Batthyány cs. lt. Török vonatkozású iratok No. 1. 65.

74 Nem a mai jelentésben használják a forrásban a marha szót, mindenfajta árucikket értenek alatta, azaz a portéka szó XVI. századi megfelelője.

75 MOL P 1313/248. cs. Batthyány cs. lt. Török vonatkozású iratok No. 1. 7.

76 Pálffy, 1997. 23-24.

77 Kakuk, 1996, 327. Cafrang, cafrag, nyeregtakaró, lótakaró. Temesváry, 1995, 23—24., 134— 137., 143-144. kép, leírásuk 195-197.

78 Tóth, 1998, 136-203

79 História 1—2. 2005. 25. ezen az oldalon pontosan látható, hogy a szügyelő a ló szügyén, a farmatring a farán található, ennek alapján minden valószínűség szerint a homlokelő pedig a homlokán. Temesváry, 1995. 190-194. kép, leírása 201. ezek a XVI1-XV111. századból való kantárok, szügyelők, farmatringok jó példái a gazdagon díszített lószerszámoknak.

80 Kenderfonálból szőtt, vastag, a nyereg felcsatolására való szalag.

81 Temesváry, 1995. 65-77. kép lóhomlokdísz, ennek leírása 188-189.

82 Karmazsin: finom bőr.

82