Szirácsik Éva (szerk.): Uradalmak kora - Discussiones Neogradienses 10. (Salgótarján, 2010)

Oto Tomecek: A zólyomlipcsei várbirtok birtokviszonyai a XVI-XVII. században

DISCUSSIONES NEOGRADIENSES 10. - URADALMAK KORA

san Valaská-ra (Valach- vagy Oláhfalva, magyar nevén Garamolaszka) változott. Csak így magyarázható az a tény, hogy a XVI. század folyamán készült 3 portaösszeírás úgy említi a két települést, mintha egyről lenne szó (1553 Walazkawez siue Semnychka, 1566 Sthyawnichka siue olahfalwa, 1572 Styaumichka siue olah- ffahva).15

Az önálló Valaská megnevezést csak az 1535-ös portaösszeírás említi, Valaz- kaa veß formában. Kisselmec ebben a dokumentumban nem szerepel.16 A XVI. századból fennmaradt többi portaösszeírás - a három említett kivételével - csak önállóan említi Kisselmecet, Valaská - Oláhfalva nélkül. A XVII. század folyamán már rendszeresen szerepel Valaská - Oláhfalva a portaösszeírásokban. Ezzel szemben viszont nyomtalanul eltűnt belőlük a Kisselmec nevű falu.17 Az említett írások alapján tehát az látszik a legvalószínűbbnek, hogy Kisselmec és Valaská- Oláhfalva esetében egyazon településről volt szó,18 és hogy az utóbbi közvetlen folytatása volt az eredeti Kisselmec is.19

Az uradalom területén létező települések száma a XV—XVI. században elsősorban a területen végbement vagyonjogi változások követeztében módosult. Már a XV. század második felében kiesett az uradalmi tartozékok sorából Dub- ravica és Zólyommócsa. Ennek ellenére azonban 1504-ben és 1506-ban ismét- és utoljára - megjelentek az uradalomhoz tartozó települések sorában.20

A XVI. században már nem említették az uradalom tartozékai között Breznóbányát, mely eredetileg sem tartozott a zólyomlipcsei uradalomhoz. Breznóbánya 1380-ban - Selmecbánya (Banská Stiavnica) mintájára - városi jogokat kapott Nagy Lajos királytól. Ezeknek része volt a város határaként megnevezett terület kijelölése is.21 A város sorsának szempontjából az 1424-es esztendő vált

15 Magyar Országos Levéltár (a továbbiakban MOL), A 2679. A Szlovák Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének (a továbbiakban HÚ SAV) fotógyűjteményében található másolat alapján.

16 MOL, E 158, 1670 sz. mikrofilm.

17 V.ö. az 1609, 1610, 1613, 1622, 1635,1647, 1696 évekből származó portaösszeirásokkal. MÓL, A 2679 (a HÚ SAV pozsonyi fényképgyűjteményében).

18 Oláhfalva monográfiájában erre Július Alberty is felhívta a figyelmet. Lásd: Alberty—Lau- bert—Skrinárová, 2002. 25.

19 A Stiavnicka elnevezésű hely, mely 1799-től jelenik meg az anyakönyvekben, valószínűleg már egy másik helyszín, amely nem függ össze közvetlenül az azonos nevű középkori településsel. A XIX. század első felében itt fafeldolgozó fűrészüzem volt, illetve a kamarai alkalmazottak gabonaraktára. Forrás: Alberty, 1981. 312. és 381.

20 MÓL, DL 30 864 (a HÚ SAV pozsonyi fényképgyűjteményében).

21 Fejér, 1829-1844. IX/5, CCVIII. Lásd még: Lackó, 2005. 30.

31