Szirácsik Éva (szerk.): Uradalmak kora - Discussiones Neogradienses 10. (Salgótarján, 2010)
Oto Tomecek: A zólyomlipcsei várbirtok birtokviszonyai a XVI-XVII. században
DISCUSSIONES NEOGRADIENSES 10. - URADALMAK KORA meghatározóvá, amikor a magyar királyné birtoka lett. A királynék ugyanis nem mindig kezelték oszthatatlan egészként ezt a tulajdont. így történt, hogy a megözvegyült Erzsébet királyné, aki másodikként élvezte a királynéi birtokhoz tartozó városok jövedelmét, szorult pénzügyi helyzetében a zólyomlipcsei uradalmat Breznóbányával együtt átadta Korbávai Gergelynek. A kutatók szerint éppen ennek kapcsán írták hozzá hibásan a vár tartozékaihoz Breznóbányát is.22 S így szinte automatikusan - és jogalap nélkül - a zólyomlipcsei uradalom részének kezdték tekinteni Breznóbányát, ahogyan ez az uradalmi tartozékokról 1441-ben, az uradalom Korbávai Gergely általi átvételekor készített jegyzékben is szerepel.23 Ettől kezdve Breznóbánya többé-kevésbé rendszeresen szerepelt a zólyomlipcsei uradalom tartozékai között, egészen a XVI. század első feléig. Kisgaram azért maradt ki a zólyomlipcsei uradalom területén található települések jegyzékéből, mert már a XVI. században kamarai birtok lett. 1504-ben és 1506-ban szerepel utoljára az uradalom tartozékai között.24 Dóczy László tulajdonrészeinek 1517-es elzálogosításakor Kisgaram már nem bukkant fel közöttük.25 Hasonlóképpen nem találjuk többé egyetlen XVI. századi portaösszeírásban sem. Hasonló volt a státusza Mosód településnek is, mely eredetileg az uradalom területén, a Thurzó-Fugger társaság hutáinak környékén alakult ki a XV. század végén.26 Amikor - elsősorban a gazdag fakészletekre való tekintettel - a Thurzók úgy határoztak, hogy a zólyomlipcsei uradalom területén építik meg hutájukat (saigerhutte), először a Dóczyak hozzájárulását kellett kérniük, hiszen abban az időben ők voltak az uradalom birtokosai. Hozzájárulásukat az 1496. április 24- én kelt oklevél tartalmazza. Eszerint Thurzóék évi 32 aranyat kitevő bérleti díj fejében felépíthetik hutájukat a Moătenica folyó partján és fölötte, az uradalom területén fakitermelést folytathatnak a tölgyesek és azon erdők kivételével, amelyek a zólyomlipcsei vár irányában húzódnak, utakat javíthatnak és újakat építhetnek, valamint az említett folyón a hutáktól a forrás felé szabadon halászhatnak.27 A leendő kohászfalu, Mosód határa a bérlet miatt így formálisan is kikerült az uradalom területéből. A Fuggerek távozása után azonban Mosód már nem került vissza az uradalomhoz, hanem automatikusan kamarai fennhatóság alá került. 22 Lásd: Bolerázsky, 1967. 60. Az újabb munkák közül lásd: Kalábová, 2004. 20. 23 MÓL, DL 30 857 (a HÚ SAV pozsonyi fényképgyűjteményében). 24 MÓL, DL 30 864 (a HÚ SAV pozsonyi fényképgyűjteményében). 25 Jurkovicová, 1997. B melléklet 26 Skladny, 1995. 107. 27 A szerződés tartalmát az alábbi munka közli: Pramene k dejinám Slovenska a Slovákov VI.: Pod osmanskou hrozbou [Szlovákia és a szlovákok történelmének forrásai VI. Az oszmán veszély árnyékában]. Bratislava, 2004. 123—124., 51. sz. 32
