Szirácsik Éva (szerk.): Uradalmak kora - Discussiones Neogradienses 10. (Salgótarján, 2010)

Ján Zilák: Üveggyárak a véglesi uradalomban a XVIII, század végéig

DISCUSSIONES NEOGRADIENSES 10. - URADALMAK KORA

kötéseket és haláleseteket. (Véglesy Huta, ex oficina vegles, ex Huta, V. Huta).6 A huta első lakóinak sorában 1691 és 1722 között az alábbi fiatal üvegkészítőket találjuk: Mihnák János (Ján Mihnak), Czerny Jakab (Jakub Czerny), Tuhar- szky György (Juraj Tuharsky), Zahenszky János (Ján Zahensky), Ssipicza János (Ján Ssipicza), Rusznák Mátyás (Matej Rusnák), Snigler Jakab (Jakub Snigler), Duézyak Ádám (Adam Duőzyak), Mucha András (Ondrej Mucha), Kezúr András (Ondrej Kezúr) Koczi András (Ondrej Koczi), Mackl András (Ondrej Mackl), Hut- nik Illés (EliáS Hutník), Szvinszky János (Ján Svinsky), Vachala András (Ondrej Vachala), Valach (Oláh) András (Ondrej Valach), Kizúr György (Juraj Kizúr), Vachan Máté (Matúá Vachan), Vozár György (Juraj Vozar), Polák (Poliak, azaz „Lengyel”) Máté (MatúS Polák - Poliak), Hudec András (Ondrej Hudec), Maiina Márton (Martin Maiina), Martini Jakab (Jakub Martini), Luzmankin György (Juraj Luzmankin), Tuharszky András (Ondrej Tuharsky), Gregus András (Ondrej Greguă), Poliak András (Ondrej Poliak), Lupták Mihály (Michal Lupták), Zupica János (Ján Zupica), Pohánka György (Juraj Pohánka), Bacsa Ádám (Adam Baéa), Salát György (Juraj Salát), Zsupszki János (Ján Zupski), Lietava Pál (Pavel Lieta- va), Hutnik János (Ján Hutník), Parobek András (Ondrej Parobek), Zlestini Máté (Matej ZleStiny), Cserni Márton (Martin Cierny), Oravec Mihály (Michal Oravec), Párnicsan András (Ondrej Párniéan), Gyetvan András (Ondrej Detvan).

Ma már nehéz megállapítani, honnan érkeztek a huta első lakói. Csak feltételezzük, hogy néhányan a szomszédos Divényhutából jöttek, amely a divényi uradalom területén feküdt (Zachenszky [Záchensky]). Több család érkezett Árvából (Jágerszky,7 Párnicsan - Jágersky, Párniéan). Az üveggyártó famíliák közül különösképpen érdekes a Michna-család, tagjainak élettörténete ugyanis mindvégig összefonódik az üveghuta történetével. Az említett család történetéről a nyolcvanéves Gyuris Márton (Martin Duriă) üvegkészítő 1817-ből származó vallomásából tudunk meg többet: eszerint a Michna-család Morvaországból érkezett, a népnyelv az első Michnát Zupickynak nevezte, mert a morva nyelv (Lingua moravica) a hosszú öltözékét (kabátját) a „Zupica“ szóval jelöli.8 Michna jóban volt a szomszédos divényhutai Zachenszky-családdal, ahol az üveghutát egy bizonyos Záchensky nevű üvegkészítő alapította. Bizonyos, hogy a divényhutai üveggyár régebbi volt, mint a végleshutai, mert 1694-ben a kisszalatnai Pavlík Máté (Matej Pavlík) és az „óhutából, alias Divin“ származó Kordel Katalin

6 Római katolikus plébánia, Nagyszalatna, a kereszteltek, megesketettek és eltemetettek anyakönyve, 1690-1755; köszönöm a helyi tisztelendő úrnak, hogy tanulmányozás céljából kölcsönadta az egyházi anyakönyveket.

7 A név ugyanakkor különös módon akár a szlovákul lágernek nevezett Egerre is utalhatna, szó szerint tehát „Egri”-t jelenthetne. - A fordító jegyzete.

8 SABB, Egyházi anyakönyvek gyűjteménye (a továbbiakban ZCM) Végleshuta, 114. Martin Duris 1823. augusztus 17-én halt meg Végleshután mint 86 éves aggastyán, 72.

153