Szirácsik Éva (szerk.): Uradalmak kora - Discussiones Neogradienses 10. (Salgótarján, 2010)

Ján Zilák: Üveggyárak a véglesi uradalomban a XVIII, század végéig

DISCUSSIONES NEOGRADIENSES 10. - URADALMAK KORA

(Katarina Kordelová) esküvője kapcsán úgy írnak róla, mint régiről (t.i. a hutáról), vagyis a helyi pap már két szomszédos üveghutát különböztetett meg. A véglesi uradalom területén működő üveghutát később csak az officina Viglesiensis, oficina Végles, Hutta, officina, officina vitrea megnevezésekkel illették, míg a régi üveghutát az oficina Dvinsiensis, Divin huta, Huta Divinienses elnevezésekkel jelölték.9

Az anyakönyvi bejegyzésekben a Michna-család tagjai az alábbi formákban szerepelnek: Elia Zupicza és Elias Michna (1700. év), valamint Elie Hutník10 (1703. év). Ez utóbbi egy katona, Michna Sándor (Alexander Michna) fia volt, aki első alkalommal egy német nővel kötött házasságot. Eliâă (a morvaországi írásmód szerint Elis) fiuk lett az egyik Michna-ág megalapítója, akik magukat Helisznek nevezték. Michna Sándornak ismeretlen nevű második feleségétől három fia született: György (Juraj), akit Gajdosnak11 neveztek, János (Ján), akit Janiknak („Jánoskának”) hívtak, valamint Márton (Martin). Ők alapították meg a nemzetség önálló ágait.

Történelmi kutatásunk szempontjából határozottan érdekes Michna Márton személye, akinek Madácskából (Madaéka) származó feleségét Makaynak hívták (keresztneve nem ismert), s három fiút szült neki: Mártont, János és Györgyöt. Az idősebb Michna Márton az 1772 májusából fennmaradt urbárium szerint hutamester volt.12 Az urbárium a hutánál 18 zsellért említ (beleértve az hutamestert is), akik házacskáik (domuncula) után évente 2-2 aranyat fizetnek a véglesi uradalomnak, azaz összesen 36 aranyat. Az itt élők név szerint: Michna János (Ján Michna), Tuharszky György, (Juraj Tuharsky), Gyetvan András (Ondrej Detvan), Cserny Jakab (Jakub Cierny), Birtonik Mihály (Michal Birtonik), Lupták Ádám (Adam Lupták), Luzsnyan György (Juraj Luznan), Wachala András (Ondrej Wa- chala), Parobik András (Ondrej Parobik), Csepka Csiepka (Csepka?) Máté (Matej Ciepka), Jágerszky Jakab (Jakub Jágersky), Poliak (Polák?) György (Juraj Poliak), Lupták András (Ondrej Lupták), Kiszel György (Juraj Kisel’), Surik György (Juraj Surik), Vozár György (Juraj Vozár) és Osulan Márton (Martin OSulan). Az üvegkészítők - zsellérek 7 lovat, 8 ökröt, 22 fejőstehenet (Luzsan György kivételével), 3 meddő tehenet, 9 ökörborjút, illetve üszőt, 35 birkát és 25 kecskét tartottak. Ebből Tuharszky György 20 birka és 15 kecske gazdája volt, Lupták Ádám pedig 15 birka és 10 kecske tulajdonosának mondhatta magát. Gabonát mindenki egy-három irtásnyi területen vetett, szénát is csak 15 irtásról kaszáltak. Az üveghuta zsellérei a méheik (kaptárok) után is kénytelenek voltak kilenced formájában adót fizetni az uradalomnak, ugyanúgy, mint a vár alatt élők. A kilencedként

9 Lásd a 6. sz. lábjegyzetet

10 Beszédes név, szó szerint kohászt jelent. - A fordító jegyzete.

11 A név tükörfordításban Dudást helent. - A fordító jegyzete.

12 SABB, PV gyűjtemény, 1722. évi urbárium, 226.

154