Szirácsik Éva (szerk.): Uradalmak kora - Discussiones Neogradienses 10. (Salgótarján, 2010)
Ulrich Attila: Birtokelkobzások a Szepesi Kamara területén 1670-73 között
---------------------------6©ö) 10. - URADALMAK KORA L öt hegyaljai mezőváros - Tokaj, Tárcái, Mád, Tállya, Újhely - szőlőhegyein összesen 89 darab szőlőt koboztak el.6 Ez a szám a vizsgált időszakban, 1673-ig jelentősen megemelkedett, sőt más források pontosítanak bennünket. így közel helyesnek véljük azt az adatsort, amely szerint a Hegyalján, és az annak környékén fekvő „szőlős” helyeken 135 birtokos (nem mind különböző!) 443 szőlőjét kobozták el. Az okkupáit birtokoknál 3785,5 hordós termésnagyságot rögzítettek, értéküket pedig igen magasra 425 178 Ft-ra becsülték.7 A birtokosok személye, azok társadalmi rangja, szerepe, jogállása széles alapokon nyugodott. A főnemesség tagjaival kezdve (Nádasdy Ferenc, Serédy Benedek, Bocskai István, Csáky Ferenc), a vármegyei életben jelentős szerepet betöltő személyeken át (Szepessy Pál, Szuhay Mátyás és Gáspár, Bónis Ferenc, Gyulaffy László), a városi polgár-nemesekig, polgárokig (Bodor Benedek, Veres Mátyás, Nagy András, Gutt Dániel) sokféle társadalmi jogállású emberrel találkozhatunk. A kamarai perek lezárásának kivonataiból azt is megtudhatjuk, kit, miért ítéltek vagyonelkobzásra, miért találták bűnösnek felségárulás „bűntettében.”8 A főnemesség képviselői közé tartozott Bocskai István Zemplén vármegyei főispán, aki a kamarai vád szerint a felkelés egyik értelmi szerzője volt, I. Rákóczi Ferenc tanácsosa, az egyik legfőbb lázadó, aki „eretnek” vallású lett. „Bűnlajstroma” igen terebélyes, a vádak között találhatjuk például, hogy a németeket idegeneknek nevezte, a lázadó katonák főfelügyelője, a Gömör vármegyei rendi gyűlésen a szabadság kivívására szólította fel a vármegyét, üdvözölte a Dunáninneni vármegyék besztercebányai gyűlését. Részt vett a kassai gyűlésen, jelen volt a tállyai tanácskozáson, sürgette az insurrekció összehívását, jelen volt a szomotori mustrán, a terebesi gyűlésen Rákóczi hűségére szólított fel mindenkit, azt mondta, hogy inkább hallja a török „allát”, mint a német „berdót”, támogatta a török szövetséget, és a török fennhatóság elismerését. Az egyik legérdekesebb vádpont így szólt: „jónak látta volna, ha a jobbágyok képviselőit is meghívják a terebesi gyűlésre.” Ebben a kérdésben, tudniillik a jobbágytömegek bekapcsolásával a felkelésbe, úgy véljük megelőzte korát. Mindamellett, hogy ez a kis mondat igen érdekes történelmi tény, ami azt mutatja a főnemesség haladóbb rétegében megfordult a széles tömegbázis kialakításának a gondolata. Ez a gondolat, mint tudjuk 30 év múlva megvalósult, csak éppen nem felülről jövő kezdeményezéssel, hanem a jobbágynépesség tettrekészségével. Bocskai főispánnak 3 hegyaljai szőlőjét foglalták le Szegi, Kisfalud és Mád határában. A birtokok 140 6 Az első elkobzási hullámban az összeesküvés mellett legkitartóbban részt vevő személyek birtokai kerültek elkobzásra. Például: Kubinyi László, Veres Mátyás, Szuhay Mátyás, Szepessy Pál, Debreceni Ferenc, Bónis Ferenc. V.ö. MOL U et C Fasc. 145. No. 6. 1670. 7 MOL U etC Fasc. 154. No. 1. 8 Az összeesküvésben részt vettek „bűnlajstroma” a MOL NRA Fasc. 518. No. 1-23. források felhasználásával készült.-------------------------------------------------Q) discussiones neogradienses 50
