Szirácsik Éva (szerk.): Uradalmak kora - Discussiones Neogradienses 10. (Salgótarján, 2010)

Oto Tomecek: A zólyomlipcsei várbirtok birtokviszonyai a XVI-XVII. században

DISCUSSIONES NEOGRADIENSES 10. - URADALMAK KORA

Ugyanígy nem tartozott az uradalom fennhatósága alá a Balázs (Balááe) kohászfalu sem, mely szintén az uradalom eredeti területén jött létre. Bár a település földrajzi fekvése miatt (a Bányapatak - Bansky potok és a Lupéica patak összefolyásánál jött létre) egyértelműen tartozhatott volna a zólyomlipcsei uradalomhoz, mégis a kezdetben magán-, később (1546 után) állami rézipari vállalat fennhatósága alá tartozott. így a XVI. században ez a település is kamarai birtok lett.

Végezetül szintén nem tartozott a XVI. századi uradalom fennhatósága alá Bukóc (Bukovec, Buggovitz, mai nevén Pohronsky Bukovec) sem, mivel e település környékén szintén bányászati vállalkozások működtek. Jurkovich Emil múlt századi besztercebányai történész szerint az itteni bányákat már 1530 körül besztercebányai polgárok üzemeltették.28 1563-ban valahol a bukóci völgyben volt Rafael Steger besztercebányai ispotályi pap hutája is,29 amely minden bizonnyal a helyi bányákból származó ércet dolgozta fel. A Bukóc környéki bányákat még a XVI. század legvégén, 1595-ben is említik.30 Az itteni bányák és huta közelében minden bizonnyal már a XVI. században létezett egy kisebb település is, ahol a helyi bányászok és kohászok éltek.

A zólyomlipcsei uradalom eredeti területe tehát már a XVI. századra jelentősen összezsugorodott. Ebben az időben a vár és a hozzá tartozó uradalom a Dóczy- család tulajdonában volt, akik még 1490-ben szerezték meg. A zólyomlipcsei várral együtt sikerült megszerezniük a Bars megyei Saskő (SáSov) várát, és ugyanebben a megyében már 1479-ben övék volt a revistyei (Reviăte) vár és uradalom is. Tehát ettől az időtől kezdve jelentős birtokaik voltak a közép-szlovákiai bányavidék szívében. Mivel a Dóczyak várai ellenőrizték a Garam-mente legfontosabb útvonalát, úgy határoztak, hogy ezt a körülményt hasznosítják. Váraik alatt - jogosulatlanul - vámot kezdtek szedni a bányavárosok lakosaitól. Ezen túlmenően a bányászati célokra történő fa- és drágakő-kitermelés kapcsán is ellentétbe kerültek a bányavárosokkal. Ezek az ellentétek azután nyílt ellenségeskedésbe, és mindkét fél részéről erőszakos akciókba torkollottak.31

28 Jurkovich, 2005. 163.

29 Madlen, 1962. 16.

30 ZrvusKA, 1906, 85. 83. sz.

31 A Dóczyak és a közép-szlovákiai bányavárosok konfliktusairól bővebben lásd: Graus, 1995, 107-123.

33