Szirácsik Éva (szerk.): Uradalmak kora - Discussiones Neogradienses 10. (Salgótarján, 2010)

Oto Tomecek: A zólyomlipcsei várbirtok birtokviszonyai a XVI-XVII. században

DISCUSSIONES NEOGRADIENSES 10. - URADALMAK KORA

A Dóczy-korszakban még mindig az uradalomhoz számították Breznóbányát is, mely rendkívüli erőfeszítéseket tett az elszakadás érdekében. A Dóczyak és Breznóbánya közötti gyakori konfliktusok végül az engedetlen város ellen indított büntetőhadjáratban csúcsosodtak ki. 1517. április 30-án Dóczy Damián és Gergely fegyvereseikkel betörtek a városba, teljesen kifosztották, majd felégették.32

Néhány nappal korábban a Dóczyak úgy próbálták érvényre juttatni a városra vonatkozó igényüket, hogy Damián - Zólyom vármegye két képviselője előtt - több tanú kihallgatását kezdeményezte az uradalom keleti határainak ügyében. A tanúkat (akik kettő kivételével a zólyomlipcsei uradalom alattvalói voltak) a Breznóbánya határában álló malom kérdésben is kihallgatták.33

Ez azután a város megtámadása és felgyújtása ügyében lefolytatott bírósági eljárás során is perdöntőnek bizonyult, a cselekedeteket ugyanis a földesúr engedetlen alattvalókkal szembeni fellépésének minősítették.34 Végső soron azonban ezek az események azt eredményezték, hogy Breznóbánya végképp elszakadt a zólyomlipcsei uradalomtól. II. Lajos először arra utasította a zólyomi ispánokat, hogy védjék meg a várost a Dóczyak önkényével szemben, majd 1522. február 2-án kelt adománylevelében átengedte a Breznóbánya és Korpona (Krupina) bányavárosokból, valamint a zólyomi váruradalomból származó jövedelmeit feleségének, Máriának.35 Breznóbánya így ismét királynéi birtok lett.

A zólyomlipcsei uradalom egyelőre a Dóczy-család birtokában maradt. Dóczy Damián halála után azonban fia, János, már képtelen volt megtartani a várat és az uradalmat. Thurn Kristóf zólyomi várkapitány és ispán 1530-ban vagy 1531-ben erőszakkal elfoglalta a zólyomlipcsei várat Mária királyné javára.36 így Zólyom- lipcse vára is Mária királyné birtokának részévé vált.37

32 Lackó, 2005. 34.

33 Az uradalom határaival kapcsolatos vallomások nem adnak teljesen világos választ a város helyzetét illetően. Breznóbányát ugyanis a tizenöt tanú közül csak ketten említik közvetlenül. Mindketten azonban olyan értelemben, hogy Breznóbánya a zólyomlipcsei vár alattvalója volt. Ezzel szemben a malomra vonatkozó összes vallomás egyezik abban, hogy minden kétséget kizáróan az uradalomhoz tartozónak mondják. A dokumentum részletes elemzését lásd: Ma- l in lak, 2007. 197-209.

34 Graus, 1995. 114.

35 Probszt, 1966. 625.

36 Ezt az eseményt 1531 -re datálják - elsősorban a vár egyik kőportálja fölé vésett évszám alapján. Marián Skladany azonban arra a tényre figyelmeztet, hogy a várat már egy évvel korábban is elfoglalhatták. Vö.: Skladny - TomeCek, 2000. 54—55.

37 A már korábban megszerzett Breznóbányán, Korponán és a zólyomi uradalmon kivül a királynéi birtokhoz csatolták a zólyomlipcsei uradalom mellett Dobomyát (Dobra Niva) és Véglest (Víglas) is.

34