Szirácsik Éva (szerk.): Uradalmak kora - Discussiones Neogradienses 10. (Salgótarján, 2010)

Oto Tomecek: A zólyomlipcsei várbirtok birtokviszonyai a XVI-XVII. században

DISCUSSIONES NEOGRADIENSES 10. - URADALMAK KORA

fekvő település.8 A XIII. század második felében a későbbi Breznóbánya és Pónik területén is település volt. Nem rendelkezünk azonban olyan írásos forrásokkal, amelyek bizonyítanák, hogy további települések is léteztek a XIII. században.

Az uradalom területén fekvő konkrét településekről csak a XIV. és a XV. századból maradtak fenn írásos emlékek. A XIV. században már bizonyosan létezett Szelenc (Selce) és Garamszentmiklós (Dubová, 1332 - 1337), Dubravica (1333), Perhát (Priechod, 1340) és Padkóc (Podkonice - Connyce, 1340) település elődje. 1357-ben alapították Kisgaramot (Hronec), 1358-ban pedig Alsólehotát (Dolná Le- hota). 1358 előtt alapították Garampéterit (Predajná) is, mert ebben az évben már a bíráját említik. Ebből az időszakból származik Breznóbánya első hiteles említése is (1380). 1340-ben valószínűleg már Mosód (Moătenica) területe is lakott volt, bár itt még nem beszélhetünk kompakt településről.9

A XV. század közepére a zólyomlipcsei uradalom középkori településszerkezete többé-kevésbé végleges formát öltött. Az írásos emlékek egy ideje már bizonyára létező települések meglétéről tanúskodnak: Pónik (1400), Felsőszabadi (Horná Lehota, 1406), Lopej (1406), Borosznó (Brusno, 1424), Hédel (Hiadef, 1424), Jece- nye (Jasenie, 1424), Lucatő (Luéatín, 1424), Mezőköz (Medzibrod, 1424?, bizonyossággal 1441), Zólyommócsa (1424), Ponická Lehőtka (1424), Rásztó (Ráz- toka, 1424), Szent András (1424), Garamsálfalva (Salková, 1424), Garamhidvég (Zámostie, 1424), Garamnémetfalva (Nemecká, 1441) és Stiavniéka, 1441.

Raj tűk kívül a zólyomlipcsei uradalom tartozékainak 1441 -bői származó j egyzéke két további, ma már nem létező település nevét említi: Sagronye és Tergorth. Az első esetben Záhronie településről van szó, mely későbbi középkori összeírásokban is szerepel (1455 Zagranye, 1470 Zahronca, 1504 és 1506 Zagranie).10 Mivel ezt a lakott területet az említett összeírások mindig Garamszentmiklós és Garamnémetfalva közvetlen közelében vagy e kettő között említik, Garamnémetfalva Záhronce városrészével azonosíthatjuk.11 Az, hogy a következő időszak írásos do8 A vár alatti település létét a vár fennállásán kívül a kolduló ferences rend jelenlétére utaló megjegyzés is bizonyítja. A rendről a gvárdiáni tisztségre vonatkozó utalásból tudunk 1263- ból, hiszen ez a poszt ennek a rendnek a jellegzetessége (frater Antonius Gardianus de Lipha).- V.ö.: Hanuliak - Ragaí, 2000. 235.

9 Zólyomlipcse területének kijelölésekor a kiváltságlevél a „terra Mosnyce“ kifejezést használja Juck, 1984. 131. 159. sz. A „terra“ kifejezés ebben az esetben nem feltétlenül jelenti Mostenica- Mosód falu földterületét, tekintettel arra, hogy az említett dokumentum a többi települést a „possessio“ kifejezéssel jelöli. Marián Skladany azt feltételezi, hogy Mosód település csak az itteni huta megalapítását követően jött létre, mivel 1490-ben még nem létezett ilyen nevű település. - Skladny, 1995. 107.

10 Az egyes korszakok uradalmi tartozékainak áttekintését lásd: JurkoviCová, 1997, B melléklet.

11 Jurkovicová, 1997. 71.

29