Szirácsik Éva (szerk.): Uradalmak kora - Discussiones Neogradienses 10. (Salgótarján, 2010)

Oto Tomecek: A zólyomlipcsei várbirtok birtokviszonyai a XVI-XVII. században

DISCUSSIONES NEOGRADIENSES 10. - URADALMAK KORA kumentumai nem említik Záhronie települést, nem feltétlenül jelenti fizikai meg­semmisülését, inkább azt, hogy összeolvadt a közeli Garamnémetfalvával, vagy közigazgatási szempontból hozzá került. A másik, napjainkban már nem létező település, Tergorth, először 1424-ben jelenik meg Togarth néven, majd az uradalmi tartozékok későbbi jegyzékeiben is szerepel - 1455-ben mint Therguth - Thergarth, 1490-ben mint Thergarth aliter Tiergarten, majd 1504-ben és 1506-ban mint Therghort. A település elnevezéséből kiindulva (Tiergartennek a múltban a királyi vadaskertként funkcionáló erdőket nevezték) királyi vadászok vagy erdőőrök településéről lehetett szó, amely a zó- lyomlipcsei királyi vár megépülését követően alakult ki. Ez a lakott terület minden bizonnyal valahol a későbbi Garamolaszka (Valaská) település területén helyez­kedett el, bár nem zárható ki az sem, hogy Garamolaszka közvetlen „utóda“ volt az említett településnek, ahogyan az a régebbi irodalomban is szerepel.12 Nem egészen világos Garamolaszka keletkezésének a története. írásos forrá­sokban ez a település csak a XVI. század elejétől kezdve jelenik meg,13 tehát ab­ban az időszakban, amikor az iratokból fokozatosan eltűnik Thergorth kifejezés. A fennmaradt írásos források azonban egy másik közeli faluval, Kisselmeccel (Stiavniéka, Schebnitza) mutatnak összefüggést. A XVI-XVII. századi források­ban a két település sosem fordul elő párhuzamosan. Ezért úgy tűnik, hogy Ga­ramolaszka inkább Kisselmec közvetlen „utóda“ volt. Ismereteinket összegezve tehát azt mondhatjuk, hogy Garamolaszka település minden valószínűség szerint akkor kezdett kialakulni, amikor az ide érkező oláh lakosság teljesen megtöltötte a régebbi Kisselmecet. Esetleg új településként jött létre a XV—XVI. század for­dulóján, közvetlenül Kisselmec közelében, mellyel azután viszonylag rövid időn belül egybeolvadhatott. A kisselmeci valach lakosság létét Ján Ernst (a zólyomlipcsei uradalom kora­beli tulajdonosának) 1470-ben kiadott oklevele igazolja, mellyel bizonyos Oláh Lászlónak (Ladislav Valach) és örököseinek soltészjogot (öröklődő bírói jogokat) adományoz.14 Valószínű, hogy Oláh László a terület oláhok általi betelepítése során szerzett érdemeiért kapta a soltész tisztét. Ez a Stiavniéka területén letelepülő la­kosság idővel többségbe került, aminek következtében a település neve fokozato­12 Ipolyi Amoldra és az általa összeállított A besztercebányai egyházmegye történelmi névtárára hivatkozik Jurkovich Emil. - Jurkovich, 1929. 33. Ezzel szemben az újabb irodalom inkább azon a véleményen van, hogy Tergoth később megszűnt, ezért nem azonos a két település. V.ö. például: Durková, 1996. 2. sz., 181..; Rábír, 2001. l.sz., 60. 13 1516-ban a breznóbányaiak megölték Miklós oláhfalvi [később: Garamolaszka] soltészt. 1528- ból származik Breznóbánya panasza, melyet Oláhfalva lakosai ellen emelt (inhabitatores pos­sessionis Olachfalwa). - Lásd: Alberty—Laubert-Skrinárová, 2002. 21. 14 Alberty—Laubert—Skrinárová, 2002, s. 24. 30

Next

/
Thumbnails
Contents