Szirácsik Éva (szerk.): Uradalmak kora - Discussiones Neogradienses 10. (Salgótarján, 2010)
Oto Tomecek: A zólyomlipcsei várbirtok birtokviszonyai a XVI-XVII. században
DISCUSSIONES NEOGRADIENSES 10. - URADALMAK KORA kumentumai nem említik Záhronie települést, nem feltétlenül jelenti fizikai megsemmisülését, inkább azt, hogy összeolvadt a közeli Garamnémetfalvával, vagy közigazgatási szempontból hozzá került. A másik, napjainkban már nem létező település, Tergorth, először 1424-ben jelenik meg Togarth néven, majd az uradalmi tartozékok későbbi jegyzékeiben is szerepel - 1455-ben mint Therguth - Thergarth, 1490-ben mint Thergarth aliter Tiergarten, majd 1504-ben és 1506-ban mint Therghort. A település elnevezéséből kiindulva (Tiergartennek a múltban a királyi vadaskertként funkcionáló erdőket nevezték) királyi vadászok vagy erdőőrök településéről lehetett szó, amely a zó- lyomlipcsei királyi vár megépülését követően alakult ki. Ez a lakott terület minden bizonnyal valahol a későbbi Garamolaszka (Valaská) település területén helyezkedett el, bár nem zárható ki az sem, hogy Garamolaszka közvetlen „utóda“ volt az említett településnek, ahogyan az a régebbi irodalomban is szerepel.12 Nem egészen világos Garamolaszka keletkezésének a története. írásos forrásokban ez a település csak a XVI. század elejétől kezdve jelenik meg,13 tehát abban az időszakban, amikor az iratokból fokozatosan eltűnik Thergorth kifejezés. A fennmaradt írásos források azonban egy másik közeli faluval, Kisselmeccel (Stiavniéka, Schebnitza) mutatnak összefüggést. A XVI-XVII. századi forrásokban a két település sosem fordul elő párhuzamosan. Ezért úgy tűnik, hogy Garamolaszka inkább Kisselmec közvetlen „utóda“ volt. Ismereteinket összegezve tehát azt mondhatjuk, hogy Garamolaszka település minden valószínűség szerint akkor kezdett kialakulni, amikor az ide érkező oláh lakosság teljesen megtöltötte a régebbi Kisselmecet. Esetleg új településként jött létre a XV—XVI. század fordulóján, közvetlenül Kisselmec közelében, mellyel azután viszonylag rövid időn belül egybeolvadhatott. A kisselmeci valach lakosság létét Ján Ernst (a zólyomlipcsei uradalom korabeli tulajdonosának) 1470-ben kiadott oklevele igazolja, mellyel bizonyos Oláh Lászlónak (Ladislav Valach) és örököseinek soltészjogot (öröklődő bírói jogokat) adományoz.14 Valószínű, hogy Oláh László a terület oláhok általi betelepítése során szerzett érdemeiért kapta a soltész tisztét. Ez a Stiavniéka területén letelepülő lakosság idővel többségbe került, aminek következtében a település neve fokozato12 Ipolyi Amoldra és az általa összeállított A besztercebányai egyházmegye történelmi névtárára hivatkozik Jurkovich Emil. - Jurkovich, 1929. 33. Ezzel szemben az újabb irodalom inkább azon a véleményen van, hogy Tergoth később megszűnt, ezért nem azonos a két település. V.ö. például: Durková, 1996. 2. sz., 181..; Rábír, 2001. l.sz., 60. 13 1516-ban a breznóbányaiak megölték Miklós oláhfalvi [később: Garamolaszka] soltészt. 1528- ból származik Breznóbánya panasza, melyet Oláhfalva lakosai ellen emelt (inhabitatores possessionis Olachfalwa). - Lásd: Alberty—Laubert-Skrinárová, 2002. 21. 14 Alberty—Laubert—Skrinárová, 2002, s. 24. 30
