Szirácsik Éva (szerk.): Uradalmak kora - Discussiones Neogradienses 10. (Salgótarján, 2010)
Lukács Gábor: „Haszontalan és Ujj Költségeket ne tegyen”: a Festetics-birtok reformja Nagyváthy János vezetésével
DISCUSSIONES NEOGRADIENSES 10. - URADALMAK KORA gazdálkodás színvonala rövid idő alatt a jobbágygazdaságok színvonala fölé emelkedett. Elsősorban a piaci szempontból kedvezőbb országrészen fekvő allódi- umokkal, némi tőkével rendelkező, nagyműveltségű nyugat-magyarországi nagy- birtokos főurak vállalták birtokuk gazdálkodásának korszerűsítésével járó kockázatot. Egy példa: a Festetics-birtok reformjának bemutatásán keresztül elemzem a gabonakonjunktúra korabeli feudális nagybirtokra, magyar mezőgazdaságra gyakorolt megújító hatását. 2. A FESTETICS-BIRTOK GAZDÁLKODÁSA A XVIII. SZÁZAD VÉGÉN A Festetics-család felemelkedése hazánk legnagyobb birtokosai köze a XVIII, századra tehető, több generáción keresztül jutottak hozzá a forrásonként eltérő nagyságúnak becsült, de a 110 000 holdat bizonyosan meghaladó birtokhoz.1 A XVIII, század közepén vásároltak meg a Keszthelyi Uradalmat, a kis mezővárost a birtokkomplexum központjává tették. Kastélyt építettek, gyógyszertárat, kórházat és iskolákat alapítottak, mesterembereket telepítettek a városba. A család a kulturális fejlesztések mellett nem törekedett kellően birtokain a gazdálkodás fejlesztésére, ennek egyrészt az volt az oka, hogy katonai vagy hivatali pályán arattak sikereket, másrészt pedig az, hogy nem éltek Keszthelyen. Ebből adódóan tehát a birtok vezetését, gazdálkodását nem felügyelték szigorúan, a korábbi megszokásokon alapuló, extenzív, „hagyományos” gazdálkodást folytattak. Változás Festetics György (1755—1819) hadseregből történő leszerelésével következett be, a gróf visszavonult Keszthelyre, miután a bécsi Udvarban katonaként és nemesként egyaránt kegyvesztetté vált gróf 1791-ben, komoly tőkehiánnyal küzdő gazdaságainak rendbetételéhez fogott, munkáját azonban nehezítette hatalmas (1 662 000 Ft) adóssága.2 A nemesi ellenzék oldalán álló Festetics helyzetéről adott hírt apósának írt levelében: „Olyan ínségben vagyok, hogy végső romlásomra sietni fogok, hacsak nem találok olyan igaz barátot, aki biztos tanácsaival igazítson s jószágomban az tolvaj, pazarló cselédeimet zabolával vezérelje. ”3 A korábbi családfők komoly tartozásait a gróf továbbiakkal növelte, mivel a hitbizományt apja végakarata ellenére is együtt tartotta, így testvéreinek hatalmas összegekkel tartozott, nem hajthatott végre tehát komoly tőkebefektetést igénylő birtokreformot. A birtok adottságainak jobb kihasználása érdekében a termelés, gazdálkodás és számadás rendszerét egyaránt meg kellett újítani, aminek megszervezésére, 1 A Festeticsek vagyonszerzésének és felemelkedésének részletes ismertetésére terjedelmi okok miatt nem térhetek ki. 2 Csoma, 1997. 19. 3 Galgóczy, 1879. 62. 264
