Szirácsik Éva (szerk.): Uradalmak kora - Discussiones Neogradienses 10. (Salgótarján, 2010)
Fülöp Éva Mária: A Pápa-Ugod-Devecseri uradalom és gróf Esterházy Miklós /1775-1856/ 1829. évi birtokegyezsége unokatestvéreivel
DISCUSSIONES NEOGRADIENSES 10. - URADALMAK KORA holddal számítva) mintegy 40—47 holdnak felelt meg.11 Az uradalomszervezés e szakaszában az 1841 telekből 896 (48%) volt megszállítva.12 A Pápa-Ugod-Devecser uradalomban a klasszikus, kifejlett uradalom-irányítási formát tükröző szervezet a Mária Terézia-féle 1767. évi úrbérrendezést is töretlenül túlélte, az azt követő időszakban is megfelelőnek bizonyult. A három uradalmi birtoktest közül Pápa volt az igazi, gazdasági-adminisztratív irányítási központ, Ugod gazdálkodása innen nem különült el, Devecseré ennek alárendelt volt. Ez utóbbi rész igazi jelentőségét az uradalom balatoni szőleihez közeli fekvése adta, a mezőgazdálkodás jelentősebb kiépítésére csak a század utolsó harmadában került sor. A reformkori, az 1848. évi jobbágyfelszabadítást mintegy előkészítő, a földesurak és uradalmi alattvalóik jogviszonyát érintő törvények kapcsán kérték fel a pápa- ugod-devecseri uradalom birtokosai Bezerédy Mihály pápai prefektust 1835-ben, hogy véleményt adjon az uradalom és Devecser mezővárosa közötti perben. 1994-ben már közöltük a Kamara 1626. évi, Ugodra és Devecserre vonatkozó összeírását, ahol a lakosok a Nádasdy-féle szabadságjogokra hivatkozva tiltakoztak a földesúri szolgáltatások teljesítése ellen. Bezerédy prefektus visszatekintése szerint, Devecser mezővárosa ,,...az idő Viszontagsági miatt Lakossaitól megúsztatván”, a 17. század elején földesura, gróf Nádasdy Tamás által népesíttetett újra. Az ekkori ,,Impopulationalis contractust”13 erősítette meg gróf Nádasdy László 1620-ban. E kontraktusból Bezerédy Mihály szerint figyelemre méltó, hogy örökös érvénnyel felmentette a mezőváros lakosait a robot alól, de feltételéül szabta ennek katonáskodásukat. ,,Ezaz első Epochája14 DevetserMező Városának. ” A következő korszak nyitányát 1730. május 15. jelzi, amikor is gróf Esterházy Ferenc újra szerződött a mezővárossal: a megváltozott körülményekre jellemző módon, a katonai szolgálat helyett, árenda15 fizetését és egyéb szolgálatokat kért tőlük (így évi 400 „császári aranyforint”16 fizetését, s minden 1 Ft után ,,jó gyalog munkás ember” állítását). 1755-ben, gróf Esterházy Károly ezt a szerződést, egyetlen ponttól eltekintve, megerősítette. Devecser történetének ,,3ik Epochája” 1771-ben kezdődött: gróf Esterházy Károly pápai prefektusa, Tóth István kötött újabb szerződést a lakosokkal. Főbb pontjai szerint, fizettek a gazdák és há11 A 18. században 1 pozsonyi mérő = a föld minőségétől függően, átlag 0,5 hold (a hold 1100- 1300 Oöllel számolva). A kaszaalja vagy kaszás általában 1200 D-öl, tehát mintegy 1 hold. 1 Dől = 3,596-9,772 m2. A láb mint hosszmérték nehezen értelmezhető, inkább szélességnek felel meg. Bogdán, 1990. 387-392., 349., 409., 376. 12 Fúlöp, 1994, 246-248. 13 benépesítési, azaz telepítési szerződés 14 időszaka 15 haszonbér 16 imperiális vagy „császárarany”, tallér = 1.50 rajnai/rénes Ft (=120 dénár, 60 krajcár) 239
