Szirácsik Éva (szerk.): Uradalmak kora - Discussiones Neogradienses 10. (Salgótarján, 2010)
Fülöp Éva Mária: A Pápa-Ugod-Devecseri uradalom és gróf Esterházy Miklós /1775-1856/ 1829. évi birtokegyezsége unokatestvéreivel
---------G@Q) NEOGRADIENSES 10. - URADALMAK KORA (g zas zsellérek évi 1 Ft 50 dénárt, minden munkára alkalmas fiú után 40 dénárt, a házatlan zsellérek 50 dénárt. Tartoztak továbbá bizonyos summával a kaszás rétek, állataik és kertjeik után, ezt az összeget évente állapították meg,mivel Gyermekeik és Barmaik[na]k számok is változik.” Az 1730. évi contractusnak17 megfelelő módon, továbbra is tartoztak az oppidiánusok'8 19 terményeik után tizedet fizetni, forspontot19 adni és leveleket hordani az uradalom szükségletére. A borok hosszúfuvarját viszont csökkentette ez a szerződés: a 7. pontban 25, egyenként 4 mázsás szekeret írva elő. Ez a szerződés azonban a városlakók által aláírva nem lett, a szerződés pontjaihoz egyik szerződő fél sem tartotta magát, ezért 1774. szeptember 5-én kelt intimátumában20 ezt a contractust a Helytartótanács elvetette, s egyúttal utasította a vármegyét, hogy a királyi commissariusoknak21 adott instructio22 értelmében megfelelő szerződést hozzanak létre, amely az 1767. évi úrbéri rendezés pontjaihoz is igazodik. Bezerédy Mihály Devecser mezőváros és az uradalom pápai prefektusa, Tóth István 1777-ben kötött contractusától számítja az általa áttekintett időszak negyedik korszakát, amelyet erősen befolyásolt még az előbbiekben említett, 1730. évi szerződés is. Bezerédy prefektus abban látta a megoldást az uradalom és a mezőváros lakosai közötti viszályban, hogy új szerződést kell kötni, amely ,, állandóságot ígérjen, ... a jelenlegi állapotnál terhesebb ne legyen. ” Ennek az ,, Új és a Század leikéhez alkalmaztatott Cont- ractus”-nak tervezetében is külön foglalkozik a prefektus a földesúri „jussokkal”: kocsmáltatás, húsmérés, boltnyitás, vásárok haszna. A bormérést különösen javasolja Devecserben, ahol két út találkozik: a Pápáról és Veszprémből jövők. A Helytartótanács fentebb említett, 1774-ben kelt intimátuma szerint, a lakosok saját boraikat használhatták betegek számára és lakodalmakban. Ez esetekben, az uradalmon kívül és annak határain belül termett boraikat is behozhatták, s kereskedhettek vele. Ami a mészárszékeket illette, Veszprém vármegyében az, a törvényeknek meg nem felelő gyakorlat volt szokásban, hogy mindenhonnan és mindenhová lehetett húst bevinni, a vármegye limitált árain. További boltok nyitását a prefektus Devecserben nem javasolta, itt ugyanis ekkor négy-öt bolt is működött. A vásártartás jogát a város bírta árendában, de az csak csekély jövedelmet hozott. Bezerédy kiemelte, hogy gazdasági szempontból mely földesúri jogok fenntartását tartotta fontosnak. Ilyen volt szerinte a legeltetési jog a városi közös legelőn és az ugarföldeken (az uradalmi tisztek és a cselédek marháin kívül, a földesúr mintegy kétezer birkájának); a város környéki puszták fenntartá17 szerződés 18 nem úrbéres, mezővárosi lakosok 19 előfogat (jobbágyi kötelezettség, állami és vármegyei szolgálatra) 20 intézkedés, rendelet 21 megbízottak, kiküldöttek 22 hivatalos utasítás rö'gPp\ DISCUSSIONES 240
