Szirácsik Éva (szerk.): Uradalmak kora - Discussiones Neogradienses 10. (Salgótarján, 2010)

B. Gál Edit: Az Orczyak tiszaabádi uradalma a 18-19. században

DISCUSSIONES NEOGRADIENSES 10. - URADALMAK KORA

A 18. század legvégén Vályi András így ír Abádról: „Magyar falu Heves Vármegyében, földes Ura Báró Orczy Uraság, lakosai reformátusok, fekszik a’ Tisza mentében, napnyugot felé, Kis Kőrössel által ellenben; Tisza Szabóknak filiája, határbéli földgyei trágya nélkül is, két szántás után termékenyek; száraz malmai vágynak, erdeje közönségesen fűzfa, melly könnyen gyarapodik, nádgya, és sássa elég van, épületre való fát is a’ tiszán könnyen szerezhetnek, szőleje elegendő, pi- atzozása Egerben, és Miskoltzon esik, de mivel határját tisza vize gyakran elönti, 's nehéz járások van, sőt a’ víz áradások miatt magok is gyakran káros alkalmatlanságokat szenyvednek a’ második Osztályba tétettetett. ”11 Az 1827-es országos összeírás szerint Abádon 217 római katolikus, 1191 református és 6 zsidó, összesen 1414 lélek, míg Szalókon 1201 római katolikus, 699 református, összesen 1900 lélek élt. Az 1828. évi országos összeírás Abádon 41 telkes jobbágyot, 203 házas- és 5 házatlan zsellért, valamint 244 házat említ. Ugyanezen évben Szalókon 241 adóztatott házban 39 telkes jobbágy, 202 házas- és 8 házatlan zsellér élt.

A két település 1895-ben egyesült Abád-Szalók néven.

AZ ORCZYAK BIRTOKLÁSA

A 17. század végén, 18. század elején a magyarországi nemesség átformálódása veszi kezdetét. A régi főnemesi családok részben kihalnak, részben a Rákóczi- szabadságharcban tanúsított magatartásuk miatt kegyvesztettekké válnak. A köznemesség soraiból egy újonnan kialakuló birtokos arisztokrácia emelkedik fel, amely a hivatali pályán szerzett érdemeivel, s ezzel együtt az udvarral szemben tanúsított hűségével szerez jogot a főnemesség soraiba való belépésre. Ezen felemelkedő köznemesség egyik képviselője az Orczy család.

Az ősök a 16-17. században Vas és Somogy vármegyében még kisnemesi sorban élnek. Részbirtokaik vannak Söptén, Csömötén, Besenyőn, Győrökön, míg Őrei falunak egyedüli urai.12 A család első kiemelkedő egyénisége, a bárói rangot megszerző Orczy István. István 1699-ben Telekessy püspökkel érkezik Heves vármegyébe, s hamarosan az összes püspöki jószágok prefektusa lesz. Birtokainak nagy részére a Petrovay Zsuzsannával 1708. január 18-án kötött házassága révén tett szert. Feleségének apja Petrovay János — II. Rákóczi Ferenc tályai udvarbírá- ja —, anyja pedig Bedeghi báró Nyáry Zsuzsanna volt. Esküvőjükön Rákóczi

11 Vályi , 1796 elektronikus változat. Szalókról ugyanekkor nem szól részletesen csak megemlíti létezését.

12 A hagyomány egészen a honfoglalás idejéig vezeti vissza a család eredetét. Ősüknek vallják azt az Orchio urat, aki a Pannonhalmi Főapátság alapító levelében, mint Szent István király egyik vezére szerepel.

223