Szirácsik Éva (szerk.): Uradalmak kora - Discussiones Neogradienses 10. (Salgótarján, 2010)

B. Gál Edit: Az Orczyak tiszaabádi uradalma a 18-19. században

DISCUSSIONES NEOGRADIENSES 10. - URADALMAK KORA

generálisa, Bercsényi Miklós vállalta a násznagy szerepét. Felesége hozománya a Nyáry-család Heves, Nógrád, Gömör, Kishont és Túróc megyei birtokainak 1/48- ad része, amely Heves megye esetében sok kis falu részbirtoklását jelentette. Az akkor már főleg zálogban lévő hozományt hivatali pályáján szerzett fizetségéből váltotta vissza Orczy.13 A Nyáry jószágok mellett a Rákóczi szabadságharc idején vállalt szerepéért - amikoris a családi levéltárban megőrződött, Pálffy Jánossal folytatott levelezése szerint, már 1709-től rendszeresen tájékoztatta a horvát bánt a kuruc csapatok mozgásáról- az udvar bőkezűen megjutalmazta. A császáriaknak tett hűségesküje után 1710-ben kinevezik a hűtlenekké nyilvánítottak javainak összeíró ügyészévé.14 E rendkívül kényes és bizalmas állás betöltőit az udvar általában főnemesi ranggal és jelentős birtokokkal jutalmazta.15 Birtokszerzéseinek nagy része az 1720-as-1730-as évekre tehető. Orczy István 1731. április 30-án szent birodalmi bárói rangot, majd 1736-ban magyar báróságot kapott.

Az első adatunk az Orczyak és Abád kapcsolatáról az az 1727-es adománylevél, melyben III. Károly 7200 forintért Orczy Istvánra ruházza Abád felét, Tomaj pusztát és Bánhalmát. Báró Orczy István 1736-os végrendeletében birtokai leírásánál már szerepel Abád Vi-e, mint saját tulajdona. A földesúr 1742-es végrendeletében jelenik meg Tomaj puszta az ott lévő épületekkel és majorsággal egyetemben, valamint az abádi „részek”. Bár 1740-ben 44 német családot telepit Szalókra, végrendeleteiben e helység még egyáltalán nem szerepel. Orczy István halála után birtokait, egyetlen fia, Lőrinc örökölte, aki tovább folytatta az apa által megkezdett vagyongyarapítást, s a 18. század végére birtokainak nagysága meghaladta a 250 000 holdat. 1767-ben Abád és Tomaj felét, valamint Taskony pusztát gróf Forgách Jánostól 90 000 frt-ért, Szalok 3Á-ét, Bura %-ét és Bánhalma birtokot gróf Forgách Zsigmondtól 70 000 frt-ért megvásárolta. Az 1780-as évekre tehát mindhárom település 3/4 része az Orczy család birtokába került.

A tisza-abádi református lakosok Csete Mihály prédikátor vezetésével már 1775- ben engedélyért folyamodtak saját templomuk felépítéséhez. 1776-ra jelentős pénzösszeget is összegyűjtöttek, de az uralkodó 1778-ban elrendelte, hogy Abád és Szalók református egyházközsége egyesüljön inkább, hisz Szalókon jó karban lévő temploma van a közösségnek. 1781-ben Csete Mihály levelet írt az ágensnek, próbálja elérni, hogy az abádiak a szalókiakkal való egyesülés nélkül nyerjenek engedélyt a templom felépítésére. Végezetül mint földesúr Lőrinc építtette fel 1787—89 között az abádi református templomot.

13 Gál, 2000. 63-64.

14 A szabadságharc kezdetén Egerben, Zinzendorff Ferdinánd egy lovas csapatának kapitánya. 1707-ben, már mint Heves megye követe jelenik meg az ónodi országgyűlésen. Igen jó viszonyban van a fejedelemmel, aki segítségére van, hogy idős apját magával hozhassa Egerbe, sőt házassága után Gyöngyös városában egyik házát is elcseréli vele.

15 Varga, 2000. 89.

224