Szirácsik Éva (szerk.): Uradalmak kora - Discussiones Neogradienses 10. (Salgótarján, 2010)
B. Gál Edit: Az Orczyak tiszaabádi uradalma a 18-19. században
DISCUSSIONES NEOGRADIENSES 10. - URADALMAK KORA esik egy ekés gazdám 3 frt, félekésre 1 frt 32 dénár, gyalogemberre 46 krajczár. Éten kívül minden ekés gazda ád 40 tojást, 2 csirkét, egy zsákot, minden fejős tehéntől egy meszely vajat, egy ludat. Aminémű boraink teremnek, ámbár a melegeknek beérkezésénél tovább nem tarthatjuk, addig pénzzé fordíthatjuk. Elegendő szántóföldünk, kiváltképpen pedig kaszállónk nincsen. A vízimalmok pedig ámbár szárazmalmaink itt a helységben légyenek, tőlünk távol vannak, kikben kevesebb fáradtsággal őrölhetnénk. Mivel ezen helységben a szántóföldek házhelyekre osztva nem voltak, hanem járó marhákra, azért meg nem mondhatjuk egy házhely után mennyi földünk és rétünk vagyon. Borbul pedig földesuraink enge- delmibül nyolcadoltatunk. ,x> Tiszaszalók földesurai az Orczy, Radics és Für családok. A határ jó minőségű, trágyázás nélkül is termékeny. Nagy szőlő, és szántóvető majorgazdaság van. Robotot itt is szükség szerint teljesítenek. A Radics és Für birtokrészen szokás szerint, Orczy részén pedig az 1768-ban kötött szerződés szerint szolgálnak. Ennek értelmében 100 forinton a robotot csak részben váltják meg, de: „szekerezés, kocsizás, lóháti és kézi robotok fennmaradván ugart 3 nap, tavaszi alá is 3 nap szántanak, de nem összefogva, hanem mint magok szokták, kiki maga erejével. Ekés gazdák 27-en lévén, 27 zsákokat, a gyalogok közönségesen egy jó nagy ponyvát adni fognak. Két font kenderfonás, konyháravaló és ajándék. Itten a szántóföldek csak járómarhákra felosztva lévén, egész házhely után nem mondhatjuk meg, kinek mennyi földje s rétje vagyon. Ezen curialis helyben hetedet szoktunk adni. ”w A felmérés idején Abádon 67 telkes jobbágy és 77 zsellér, míg Szalókon 52 telkes jobbágy és 35 zsellér élt. A Mária Terézia-féle úrbérrendezés után 1771-ben Abádon 17 7/8 jobbágytelken 58 telkes jobbágyot, 72 házas zsellért és 11 házat- lan zsellért számoltak össze. Szalókon 19 7/8 telken 54 telkes jobbágy, 27 házas zsellér és 5 házatlan zsellér élt. Ha az első katonai felmérés térképén vizsgáljuk a vidéket, a Tiszát követő és a településeket még részben körül ölelő mocsaras területek között elsősorban a falvaktól dél-keletre lévő földparcellák és Tomaj puszta szántóföldi művelésre és állattartásra alkalmas hatalmas tömbje tűnik elénk. A két főútvonal mentén sorakozó házakhoz kiterjedt belső kertek csatlakoznak és jól kivehető a — 13. század óta működő — rév helye is. A 18. század közepén Abádon kettő, Szalókon egy szőlőskertet műveltek. AII. József-féle népszámlálás idején Abádon 1213 főt, 257 háztartást és 221 házat írtak össze. A lakosság döntő többségben református vallású volt. Szalókon ugyanekkor 977 főt, 192 háztartást és 162 házat számláltak. A lakosok fele katolikus, fele református. Határához csatolt Tomaj pusztán csupán egyetlen ház volt 2 katolikus jobbággyal. 9 10 9 Soós, 1958. 30. 10 Soós, 1958. 38. 222
