Szirácsik Éva (szerk.): Uradalmak kora - Discussiones Neogradienses 10. (Salgótarján, 2010)

Rémiás Tibor: A szádvári uradalom lengyel (górál) telepesei a herceg Esterházyak és a gróf Andrássyak földesurasága alatt

DISCUSSIONES NEOGRADIENSES 10. - URADALMAK KORA

megtenni, hiszen a völgybe beékelődött hegyi kis falukban csak az öröklésben bízhatott, önálló élete pedig csak a szülők halálával vette volna kezdetét.

Az adásvételi szerződések megkötésére Ládbesenyő-Andrástanyán 1943. április 14-én Ernőd - Istvánmajorban 1943. május 13-án került sor. A csere - és vásárolt ingatlanokat a derenki áttelepülők csak 1943. szeptember 1-jétől vehették birtokukba.

Derenk 1942-ben, amikor a falut még csak a lakói hagyták el

Persze, egy pillanatig sem feledkezhetünk meg arról, hogy a derenki csereingatlan ügyleteket, a lengyel (górál) lakosság széttelepítése, a Horthy-féle vadrezervátum kialakítása párhuzamosan zajlott az 1938-as felvidéki bevonulással, a III. és TV. zsidótörvény bevezetésével, a 2. magyar hadsereg pusztulásával. A sorsdöntő években a derenki életerős férfiak szülőfalujuktól távol szolgálták hazájukat. így a nőkre és az idősebb férfiakra hárult az új otthon eldöntésének felelőssége, de a költözködés fizikai és lelki terhe is. Sok ifjú, férj, apa csak a frontról vagy a hadifogságból hazatérve szembesült azzal, hogy családja, háza, faluja ismeretlen helyre költözött.

A derenki lengyelség széttelepítését recens források (interjúk) tükrében is megvizsgáltuk. (Lásd a 12. mellékletet!)

191