Szirácsik Éva (szerk.): Uradalmak kora - Discussiones Neogradienses 10. (Salgótarján, 2010)

Rémiás Tibor: A szádvári uradalom lengyel (górál) telepesei a herceg Esterházyak és a gróf Andrássyak földesurasága alatt

fö5^--------------------------------------------------------------^ DISCUSSIONES NEOGRADIENSES 10. - URADALMAK

benépesítéséről, új telepeseiről: „Derénk egészben puszta lévén, most 4 gazda szállott beli. Ennek erdeje szép, juhot tartani hasznos. ”

Két évvel később, 1719-ben úrbéri összeírást (urbarialis conscriptio Arcis et Dominii Szádvár) végeztek a szádvári uradalom 14 falvában. A még praediumként szereplő Derenken ekkor 6 lakott /2 telkes jobbágyportát írtak össze. Közöttük 2 lengyel családfőt: Bubenik Lőrincet és Krakowszky Simont, 3 magyar családfőt: Kovács Jakabot, bírót (judex), Vargha Józsefet, Juhász Sebestyént és Koczur Miklós személyében nem tudjuk milyen nemzetiség képviselőjét tisztelhetünk. Volt még egy Mlinár Jakab-féle deserta (’/2) helye is a falunak. Az új telepesek 3 év adómentességet kaptak.

Miután az említett herceg Esterházy Antal József meghalt, 1722-ben az örökölt birtokokat leltár alá vették, így a szádvári uradalom falvait is. Továbbra is „De- renk neo impopulatum. ” A betelepültek (már 7 család) családfői: Buganik Lőrinc, Buganek János (új), Krakowsky Simon, továbbá Kaczúr Miklós, Kovács Jakab, Vargha József és Juhász Sebestyén. Maradt az 'A-es deserta hely is! Ugyanakkor konkretizálja is a forrás a betelepültek nemzetiségi hovatartozását: „...Polonis no- viter impopulata. ”

A derenki új lengyel (górál) telepesek neveivel először 1745-ben szembesülhetünk, ekkor jelennek meg a Rémiás, a Kuchta, a Chudy, a Sztasko és a Krusak családok képviselői az összeírásokban és az anyakönyvekben. (Lásd a 2. mellékletet!)

A Mária Terézia-féle úrbérrendezés Derenken 1771—1772-ben zajlott a szádvári uradalom fiskálisa (Ganczang Pál) és herceg Esterházy Miklós provizora (Hank József) jelenlétében. Ekkor a faluban 5 jobbágycsalád (Kusztván M., Gogolya M., Eremiás J., Bubenkó A. és Eremiás A.) élt, valamennyien 'A telkesek voltak, 8 hold szántóföldet és 3 embervágó rétet használtak, évi 13 nap marhás vagy 26 nap kézi robottal tartoztak földesuruknak. Királydézsmát soha nem adtak, de mindenféle termésből (kenderből és lenből is) kilencedet vettek ki földesuruknak. Évi 1 frt. árendát fizettek, ezen felül adóztak a tűzre való fa, a kifőzött vaj, a kappan, a csirke és a tojás után is.(Lásd a 3. mellékletet!)

Volt még Derenken 18 házas zsellér család is (Hudi M., Hudi M., Eremiás E., Bubenkó J., Kuhta M., Zubriczky L., Voda Gy., Kovács J., Kovács Gy., Kovács J., Miserák J., Sztasko M., Bubenkó J., Gogolya M., Bubenkó A., Takács Pl, Stefan A., Svéda Gy.), akik évi 18 nap kézi robotot és 1 forintot adtak uruknak.

Végül volt még Derenken 2 házatlan zsellér család is (Voda J. és Pólyák S.), akik csak évi 12 nap kézi robottal szolgálták földesurukat.

Vásárba leginkább Rozsnyóra vagy Miskolcra és Szikszóra járnak, ahol gabonát vásárolnak messze híres marháikért. Szőlőhegyük nincs. Ekkor sem puszta, sem elhagyott telke a falunak nem volt, sőt pap, tanító és urasági ember sem lakott helyben. A colonusok örömüket lelik a gyümölcsösök művelésében. A szénégetésből

180